Szerverpiac és virtualizáció

Íme a szerverpiaci körkép 2008 II. negyedévében:

  – Windows szerverek  67.1% (+2.0%)
  – Linux szerverek       22.8% (-0.2%)
  – Egyéb szerverek      10.1%

Részletek itt.

 

Ha már a szervereknél tartunk, érdemes megjegyezni, hogy ma megjelent a Microsoft hypervisora is.

 

"A Microsoft öt éve lépett be a virtualizációs piacra, amikor 2003-ban megvásárolta a Connectix nevű céget. A redmondiak Virtual PC-je és Virtual Servere lényegében a Connectix terméke, csak miután a Microsoft bekebelezte céget, átkeresztelték őket. A Virtual PC és a Virtual Server még nem is "igazi" hypervisorok, hanem hoszt-alapú megoldások, amelyeken csak néhány típusú operációs rendszer működik vendégként. A Hyper-V ezzel szemben már valódi mikrokerneles hypervisor, ami közvetlenül a hardveren fut, és lényegében bármilyen x86-os operációs rendszert képes futtatni."

 

"Tegnap megjelent a Windows Server 2008 Hyper-V, az a szervervirtualizációs technológia, amely rengeteg előnnyel jár a Windows Server 2008 használói számára (is). A Microsoft ezzel a lépéssel – mely esetében (a vállalattól szokatlanul) nem hogy késtek volna, hanem az ígért határidő előtt két hónappal jelentek meg az új termékkel – nyíltan kesztyűt dobott az e területen piacvezető VMware-nek."

 

Az újdonság azonnal letölthető a Microsofttól, és jó hír, hogy a legtöbb Windows Server 2008 változathoz ingyenesen használható. Ugyanakkor önálló termékként – mint Hyper-V Server – is hozzáférhető, szerverenként 28 dollárért. Az ár döbbenetesen alacsony, hogyha az iparági vezető, a VMware ESX Server és ESXi termékeihez hasonlítjuk, amelyek rendre 2995 és 495 dollárba kerülnek. A redmondiak bíznak benne, hogy a Hyper-V alacsony ára és a System Center, illetve Virtual Machine Manager tools nyújtotta egyszerűbb Windows szervermenedzsment – virtuális és "valódi" egyaránt – népszerűvé teszi a terméket a felhasználók körében.

 

Részletek itt és itt, no és persze egy igazi szakértő, Lepenye Tamás tollából itt.

Megjelent az openSUSE 11

Ez jó hír. Nekik biztosan. Nincs más teendő, mint gratulálni és sok sikert kívánni.

 

"Az openSUSE projekt büszkén jelenti be az openSUSE 11.0 megjelenését, amely több, mint 200 új, openSUSE-specifikus funkciót tartalmaz, amelyek között található az új csomagkezelő, a KDE 4, a GNOME 2.22 és még sok minden más."

 

Részletek itt.

25 éves az IBM DB2

Valamikor ő volt az első. Nélküle az adatbázis-kezelés nem tartana itt, és pontosan ezért minden tiszteletet megérdemel. Boldog szülinapot DB2!

 

Legelőször 12 évvel ezelőtt kaptam a kezembe, ha jól emlékszem a DB2 – Universal Database 5.0 változatot. Nem kisebb munkánk volt vele, mint a saját ERP rendszerünket működésre bírni úgy, hogy alatta egy DB2 dohogjon. Akkor ez nem sikerült, mivel nem volt még igazi tárolt eljárás készítési lehetősége. Most már nem lenne probléma, csak az a baj, hogy az Oracle és Mirosoft SQL Server mellett már kissé elhomályosodtak a korábbi érdemei.

 

"A IBM 1983. június 7-én bocsátotta útjára a DB2 (DATABASE 2) nevű adatbáziskezelőt, mégpedig a mai System z mainframe platform elődjére, melyet akkor MVS-nek tituláltak még. A DB2-t a System Relational, vagy System R előzte meg, melyet a ’70-es évek során fejlesztettek ki. A System R lényegében az első relációs adatbáziskezelők prototípusának tekinthető, ugyanakkor csak szűk körben alkalmazta néhány nagyvállalat és az amerikai kormányzat, a szélesebb körű kereskedelmi sikert csak a DB2 aratott később. Bár az IBM a relációs adatbáziskezelőkkel és az SQL-lel kapcsolatos kutatások úttörőjének számít, az akkor még Relational Software néven ismert Oracle gyorsabban lépett végül a piacra, első terméke 1979-re datálható."

 

Részletek itt.

Tojásdobálás, meg ami mögötte van

Nem akartam megemlíteni a témát, mert lerágott csont. Fóti Marci írása azonban itt-ott rávilágít a lényegre. A lényeg pedig nem a tojásban van.

 

"A Microsoft "kapitalista, monopolista, multi, eceterá" – mondják sokan. De vajon mit csinál ez a vállalat? Terméket fejleszt, piacokat teremt, bevonul és learatja a babérokat. Persze most sokan felkaphatják a fejüket, hiszen a Microsoft "összevásárolja más gyártók termékeit". Új, még sosem létezett terméket valóban nem sokat állít elő a Microsoft. Az Excel, Internet Explorer mind olyan termék, amelyeknek volt már elődje. Csakhogy az előd egy, a maihoz képest mikroszkopikus piacon tengette életét. Amit a Microsoft tett, az az adott termék piacának megteremtése és letarolása volt. És ezt, akár hiszitek, akár nem, a nulláról csinálták meg. Huszonöt éve a Microsoft egy alig harmincfős cég volt, nehezen lehet erre ráfogni, hogy azért lett "a világ ura", mert kezdetektől iszonyatos tőke áll mögötte…"

 

Részletek itt.

 

Marci végre megfogalmazta helyettem azt, amit én évek óta próbáltam – kevés sikerrel. Ha valaki megkédezné tőlem miért kedvelem a Microsoftot mint céget, hát itt fentebb elolvashatja a választ. Nem ahhoz kell ész, hogy az ember olyan szoftvereket fejlesszen, melyeket pár fanatikus programozó vagy szandálos informatikus élvezettel használ, és ami végül divatcikké növi ki magát. Ahhoz kell ész, hogy valaki a semmiből 25 év alatt felépítsen egy céget, ami üzletileg sikert sikerre halmoz – mindegy milyen áron (Si? Ecco fatto!). Ezt tessék utánuk csinálni tisztelt szoftveres cégek! Ha valakinek sikerül, ugyanúgy tisztelni fogom, de addig…

 

                                                                                 ***

 

Kedves Olvasóm,

Ez itt az én webnaplóm és az én véleményem. Ha esetleg már javában hegyezed a billentyűzetedet, hogy jól megmond nekem, milyen büdös mikrosoft-bérenc vagyok, kérem tegyél le róla, mert egyrészt nem vagyok az, másrészt nem különösebben érintene meg a dolog. Köszönöm a megértésedet.

Ohne Wienux

Tökölődésből a sógoroknál sincs hiány.

 

"Egy, az osztrák közszolgálati rádió és televízió (ORF) egyik weboldalán található német nyelvű hír szerint Bécs városában megakadt a három éve indult nyílt forrású migráció. A város vezetése szerdán úgy döntött, hogy dobják majd’ az összes eddig migrált rendszert és helyette 8 millió eurós Vista és Microsoft Office beszerzést szavaztak meg."

 

Eredeti hír itt.

 

Olvasván a hazai hozzászólásokat, hát döbbenettel tapasztaltam az emberek naívságát. Néhányan nekikeseredett honfi annak adott hangot, hogy azért a pénzért, amennyi az osztrákoknál forgott közkézen (fejlesztési, bevezetési célokra) ők vidáman kifejlesztenék A TÖKÉLETES SZOFTVERT. Még, ha így is lenne, nem gondolják a kollégák, hogy ez a kijelentés meglehetősen viccesnek hangzik? A világ nem látott még olyant, hogy egy az utcáról beeső Sziszifuszi Szoftver Bt.-nek hagynák, hogy kormányzati beszállító legyen. Olyan feltételeket szabnak (az árbevételtől, az alkalmazott szakemberek, technológiák, rendelkezésre állások, vizsgák, diplomák száma, stb. terén), hogy az embernek néha a füle is ketté áll. Már vagy 50 ilyen pályázati anyag műszaki részét írtam meg, de még mindig érnek meglepetések. Ha nem vagy bejáratott cég, nem dolgoznak nálad legalább 50-en, nincs ISO minősítésed és kisebb az éves bevételed, mint 1 milliárd forint, akkor jobb, ha eltolod a biciklit. C’est la vie. Jó vagy nem, akkor is ez a fene nagy valóság (és gyanítom nem csak nálunk).

Mi az oka?

Mi az oka, hogy a világban a Linux lábra nem tud kapni? Ezt az unalomig ismételgetett kérdést dobta fel valaki pár napja, én pedig szó nélkül tovább hajítom.

 

"Habár az online számítástechnikai lapokban igen komoly tábora van a legnépszerűbb nyílt forráskódú operációsrendszer-családnak, amelyet általában röviden csak Linuxnak szoktunk hívni, a Linux-disztribúcók piaci részesedése mégis azt mutatja, hogy a nem szakemberek (és mondjuk, a partvonalról szemlélődők) körét kivéve ezek az alternatív megoldások mintha nem is léteznének. (Most maradjunk csak szigorúan az open source operációs rendszereknél, mert a nyílt forráskódú programok egyébként a körülményekhez képest igen csak népszerűek, s használatuk dinamikus növekedést mutat – irodai csomagok, böngészők stb., a spektrum igen széles)."

 

Eredeti hír angolul itt.

Magyar fordítás és vélemény itt.

Júniusi könyvajánló

Legutóbb könyvekről decemberben írtam. Most ismét folytatom a sorozatot, mert újabb remek könyvek érkeztek a polcomra.

 

1. F. Brooks: The Mithical Man-Month (Addison Wesley kiadó, 295 oldal)

A könyv szerzője, Frederick Brooks egykor az IBM híres System/360 hardver és OS/360 operációs rendszer projekteknek a vezetője volt. A projekteknek 40 évvel ezelőtt is ugyanolyan problémákkal kellett küszködniük, mint ahogy manapság egyébként szinte az összes informatikai projekt esetén. Csakhogy Mr. Brooks nem volt rest, fogta magát és készített pár tanulmányt a szoftverprojektek problémáiról, a misztikus számokról, a túlzott vagy épp alábecsült kalkulációkról és az emberek ilyen környezetben megszokott viselkedéséről. Ezekből a tanulmányokból végül 1975-ben született egy könyv, igen ez az a könyv. Méltán mondhatjuk, hogy az általa feldolgozott és a közönség elé tárt téma talán az informatika egyik leghíresebb szerzeménye lett. Rengeteg más könyvben, cikkekben, beszélgetésekben hivatkoznak rá, és kimondhatjuk, hogy ha szoftver projektek sikeressége vagy nehézsége a téma, akkor az egyenértékű a "The Mithical Man-Month" tartalmával. Egyébként olyannyira sikeres volt a könyv, hogy 20 év után, 1995-ben átdolgozva, felfrissítve, aktualizálva újra kiadták. Ezt a példányt tartom a kezemben most én is. Hogy vezető-technológus-szoftverfejlesztő létemre miért olvasok ilyeneket? Azért, mert nap, mint nap a szoftverprojektek részese vagyok én, is akármilyen pozícióban vagyok éppen. Tudni akarom, hogy miért csináljuk rosszul, tudni akarom, hogy mások hogyan teszik ugyanezt, és tudni akarom azt is, hogy ahol másképp működnek a dolgok, ott vajon mi a siker vagy épp a bukás kiváltó oka.

 

2. T. DeMarco – T.Lister: Peopleware (Dorset House Publishing kiadó, 226 oldal)

Hmm. Hmm. Meg tudná valaki mondani nekem, hogy mely problémák leküzdése a legnehezebb a szoftverfejlesztésben? … Na? … Még mindig semmi? … Elárulom hát: a legnehezebb probléma maga az ember. Bizony-bizony. Szinte bármilyen technikai, üzleti problémát képesek vagyunk leküzdeni, de az embert, pontosabban az emberek viselkedését, jó vagy rossz tulajdonságaikat, hozzáállásukat, hangulatukat, melyek mind-mind erősen befolyásolják a projekt menetét – azt már nehezen. Az előzőleg ajánlott "The Mithical Man-Month" és ez a mostani könyv párban mozog, úgyis mondhatnám, hogy ezek a téma etalonjai. Legalábbis akkor, amikor szoftverekről, projektmenedzsmentről, emberekről, sikerről vagy sikertelenségről van szó. Ahogy említettem, egy dolog a műszaki, és megint egy más dolog az emberi probléma. Ha valaki feltárja a sikertelenségek vagy épp sikerek okait, akkor örvendezhet, mert máris kezében van az a fegyver, mellyel győzelemre vezetheti a csapatát, vállalatát vagy épp saját magát kicsiben. Tanulni – főleg mások hibáiból – jó dolog, mert nem a saját bőrünkön tapasztaljuk meg annak keserűségét. Nem kell mindent megjegyezni, nem kell pontosan lemásolni. A jó vezető vagy a jó szakember mindig helyzetfüggően dönt. Amikor viszont dönteni kell, a könyvek elolvasásának hatására rögtön eszébe juthat, hogy valaki, valamikor már volt hasonló helyzetben, és elemezheti hogy akkor, az a valaki jó döntést hozott-e vagy sem. Azt várom ettől a könyvtől, hogy engem hozzásegítsen a jövőbeli jó döntésekhez. Stipi-stopi, ha ezt elérem, már megérte.

 

3. S.W.Ambler-P.J.Sadalage: Refactoring Databases – Evolutionary Database Design (Addison Wesley kiadó, 320 oldal)

"Ó te drága adatbázis! Csak tudnám, hogy merre jársz…" – ismerős ugye. Foxi Maxi mondókája, kissé eltorzított formában. Bevallom: nagyon szeretem az adatbázisokat. Jó adatbázis nélkül nincs jó üzleti szoftver. Vajon milyen utakon halad az adatbázis tervezés? Egyáltalán, vajon mitől jó egy adatbázis? Nos, sok oka lehet, épp ezért számos könyv szól róla. Arról viszont kevesebb, hogy mi van, ha az adatbázis "elöregszik", és már nem felel meg a mai kor, vagy akár más elvárt követelményeknek. A szoftverfejlesztésben jól ismert, és szerencsére terjedő métellyé vált a refaktorálás, no de mi van az adatbázisokkal? Örömmel jelentem, hogy megvan a megoldás. Végre született egy könyv, amely feltárja az adatbázisok refaktorálásának titkait. Ötletek, javaslatok, módszerek a régi felújítására, renoválására anélkül, hogy az eredeti működés és lényeg megváltozna. Eddig soha senki se vállalkozott rá, és talán nem véletlenül. Az adat kritikus és fontos, ezért óvatosan kell bánni vele, no meg technikailag sem egyszerű a dolog. A könyvet rajtam kívül ajánlja még egy Martin Fowler nevü fickó, akit szerintem nem kell bemutatni akkor, ha szoftverről, fejlesztésről, refaktorálásról beszélünk. Élő legenda, aki ha azt mondja érdemes, akkor én már ehhez nem sokat tehetek hozzá, legfeljebb annyit, hogy megfogadom a tanácsát és tényleg elolvasom.

 

4. T. McCarthy: .NET Domain-Driven Design with C# (Wrox kiadó, 385 oldal)

Valószínűleg ez az első igazán élvezhető könyv az úgynevezett Domain-Driven Design (DDD) témában. A DDD egy új szoftvertervezési szemléletmód, mely elvárásaim szerint igen jelentősen terjedni fog a jövőben. A könyv kitárgyalja, hogy mikor, miért és hogyan kell használni ezt a modellt. Valós példán keresztül felépít egy rendszert és azon keresztül mutatja be, hogyan kell tervezni, megvalósítani a kezdeti Domain Model-t. Tisztázza azokat a kifejezéseket, hogy mi az a "Persistence Ignorance", vagy "Repository Framework". Leír néhány DDD technikát, ezen belül megmutatja a Model-View-ViewModel minta alkalmazhatóságát, illetve a kliens és szerver oldali építkezés módozatait. Szoftvertervezőknek, technológusoknak igazi csemege. A példák C# nyelven olvashatók, de ez nem okozhat gondot annak se, aki inkább a Java vagy C++ nyelvekben járatos. 

 

5. F. Marguerie – S. Eichert – J. Wooley: LINQ in Action (Manning kiadó, 522 oldal)

Hát igen… már megint a LINQ. Lassan már a csapból is ez folyik. Sokat gondolkodom arról, hogy vajon ez az egységes, nyelvbe integrált lekérdezési módszer tényleg sikeres lesz-e? Valóban van létjogosultsága annak, hogy a megszokott, jól bevált (és valljuk be néha sok problémával küszködő) programozói API-kat idővel kiváltsuk valami "jobbal"? Mi programozók elfogadjuk-e azt, hogy ugyanolyan természetes módon kérdezzünk le adatbázist, mint ahogy XML-et, fájlrendszert, vagy objektumokat? Nem tudom a választ, vagy inkább mondhatnám: kissé bizonytalan vagyok. Remélem ez a könyv, amely teljes egészében és igen részletesen kitárgyalja a LINQ célját, értelmét, lehetőségeit, problémáit, hozzásegít majd engem a helyes kép megalkotásához.

 

"Mert olvasni nem gyíkság…"

IBM-IDE és az Eclipse

Egy korábbi megjegyzésemre reagálva az egyik kedves olvasóm mellékesen megjegyzte, hogy: "az IBM RAD-ja is agresszíven Eclipse alapú". Semmi gond, ez engem cseppet se zavar. Hivatalosan az IBM RAD eszközének neve egyébként: Rational Software Modeler, Rational Systems Developer, Rational Application Developer, Rational Software Architect – attól függően, hogy mire van szükség. Köztudott, hogy a Rational felvásárlásával jutottak hozzá ezekhez az eszközökhöz (pontosabban ezeknek a korábbi változataihoz).

 

Az IBM IDE eszközök jóval többet kínálnak, mint ami az Eclipse projekten belül van. A hivatalos összehasonltó táblázat itt olvasható: Eclipse and Rational Software Delivery Platform Architecture Management version 7.0.x.x product comparison

 

Az Eclipse alap Java fejlesztő környezetét pedig továbbra is utálom. Egyelőre a Sun NetBeans-re tettem le a voksom, főleg hogy a 6.1 verziót ennyire kicsinosították. Nekem ez logikusabb, egyszerűbb és kényelmesebb, mint amaz.

Operációs rendszerek – 2008. május

Még midnig nem jött el a Linux éve, legalábbis az asztali operációs rendszerek piacán nem. A maga 0.68%-os részesedéséve továbbra is megmaradt kerekítési különbözetnek. Viszont a Mac szép eredményeket könyvelhetett el… a Windows rovására.

 

Íme a 2008. májusi eredmények a Market Share felmérése szerint. A Linux növekedése +0.2 % volt egy év alatt, a Windows csökkenése pedig -2.1%.

1. Windows      91.13% 
2. Mac           7.83% 
3. Linux         0.68% 
4. iPhone        0.16% 
5. Playstation   0.03% 
6. SunOS         0.01% 
7. Nintendo Wii  0.01% 
8. NetBSD        0.00% 
9. HP-UX         0.00% 
10. AIX           0.00% 
11. FreeBSD       0.00% 
12. SCP           0.00% 
13. OpenVMS       0.00% 
14. SCO           0.00% 
15. OpenBSD       0.00%

Részletek itt.