Adatbázis biztonság

Egy David Litchfield nevű biztonsággal foglalkozó kutató (NGS Software) készített egy tanulmányt, amelyben kigyűjtötte, hogy az Oracle és Microsoft SQL Server adatbázis-kezelő rendszerek közül melyik volt a biztonságosabb. A vizsgálat időtartama az elmúlt 6 év volt, és érdekes eredményt hozott (olyan nagyon azért nem lepődtem meg, mivel 11 éve dolgozom Oracle-el).

 

A vizsgált időszak alatt a Microsoft 59 db. sebezhetőségi hibát javított ki az SQL Server 7, 2000 és 2005-ös rendszereiben, mialatt az Oracle 233-at hegesztett be a 8, 9 és 10g-s változataiban. Litchfield statisztikája szerint a Microsoft SQL Server a PostgreSQL-el egyetemben a legbiztonságosabb adatbázis rendszerek közé tartozik. Az Oracle csak valahol a lista végén bukdácsol. Azt mondja a fickó, hogy az Oracle-ben 5 percen belül képes találni egy új hibát, ugyanakkor ez az SQL Server-nél nem fordulhat elő.

 

Nagyon sok Oracle hibát az alapértelmezetten feltelepülő, de amúgy a mindennapos munkához általában nem szükséges komponensek tartalmaznak. Ezen túl az Oracle sokat szenved az úgynevezett "SQL Injection" jellegű hibáktól is. Litchfield állítása szerint még 49 olyan kijavítatlan rés van, melyet az Oracle nem foltozott be.

 

Eredeti hír (angolul) itt.

A részletes tanulmány (angolul) itt.

 

Én ettől függetlenül nagyon meg vagyok elégedve az Oracle adatbázis-kezelővel. Microsoft SQL Servert ritkábban használok, de összességében azzal is meg vagyok elégedve (valószínűleg ez a Nagy Testvér egyik legjobb minőségű szoftvere).

Mese a két kernelről

Most találtam rá egy két évvel ezelőtti írásra, melyben Mark Russinowich röviden bemutatja a Linux és Windows kernelek közötti különbséget vagy hasonlóságot. Egész pontosan az alábbi témákról lehet majd olvasni (sajnos nem elég részletes):

 

• Architectures
• Process Management
• Scheduling
• Multiprocessor Support
• Virtual Memory Management
• Physical Memory Management
• I/O Management
• File Caching
• Security

Eredeti hír itt.

Árulkodó Firefox

Hiba? Egy Firefoxban? Na ne…

 

"Egy olyan hibát találtak a Firefox 2 böngészőben, amelyre építve egyszerűen begyűjthetők a felhasználók weboldalakon használt azonosítói és jelszavai. Ehhez egy HTML-ben írt felhasználói tartalmak publikálását lehetővé tévő oldalra van szükség, mint amilyen például a fórumok egy része vagy a MySpace: ha ezen egy adathalász egy megfelelően formázott hamis bejelentkezési oldalt hoz létre, a böngésző jelszókezelője automatikusan megadja a felhasználói nevet és a jelszót."

 

Részletek itt.

Megbízhatók-e a flash memóriák?

Azt hiszem nagyjából sejteni lehetett, hogy ez lesz a magyarázat.

 

"Az információbiztonság és adatmentés hazai szakértője, a KÜRT Zrt. kutatómunkája során kiderült: a flash memóriák nem feltétlenül megbízhatóbb adattároló médiumok a merevlemezeknél. Laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, a flash memóriákban az írási művelet technológiai sajátosságai miatti anyagfáradási tulajdonságok növelik az adatvesztés esélyét, tehát a merevlemezekhez hasonlóan a flash memóriák meghibásodási okai is nagyrészt fizikai jellegűek."

 

Részletek itt.

Szerverpiac

Újabb IDC jelentés a szerver oldali hardver és operációs rendszer piacáról (én csak ezt az utóbbit emeltem ki).

 

"Meglepő módon szinte megállt a Linux-piac növekedése — derül ki az IDC adataiból. A piackutató jelentése szerint a linuxos szerverek forgalma mindössze 5,4 százalékkal múlta felül a 2005 harmadik negyedéves szintet, egy éve még 30 százalék körüli volt a növekedés. A Linuxot futtató szerverek 1,5 milliárd dolláros bevételt hoztak a gyártóknak, ami a teljes piaci forgalom 11,8 százalékát jelenti.

 

A windowsos kiszolgálók 4,8 százalékos növekedés után 4,8 milliárd dolláros forgalmat értek el.

 
A UNIX-szerverek forgalma 1,7 százalékkal csökkent a tavalyi harmadik negyedévhez képest és 3,9 milliárd dollárt tett ki. Az Itanium-alapú szerverek eladásai 23,8 százalékkal emelkedett, a forgalom meghaladta a 700 millió dollárt.

 

Az Itanium-alapú gépek már az x86-on kívüli szerverpiac 11,2 százalékát teszik ki. Az Itanium-alapú rendszerek első számú szállítója a HP, az Integrityk forgalma éves szinten 39,6 százalékkal lendült fel."

 

Részletek itt.

Újoncok

Szeptemberben írtam arról, hogy új programozókat keresünk. Nos, találtunk. Bár én a kezdő programozókat szívesebben alkalmaztam volna, a választás mégiscsak két tapasztaltabb emberre esett. Úgy nagyjából 1 hónapja, heti 1-2 alkalommal tartok nekik oktatást, melynek célja az, hogy minél előbb, 3-5 hónapon belül elkezdjenek a cégnek "pénzt termelni" (addig csak viszik, meg viszik…).

 

Most persze joggal kérdezhetné bárki, hogy minek oktatni? Hiszen gyakorlott programozók nem? Hosszú történet ez. De igen, gyakorlottak. Csakhogy – amint már korábban jeleztem – nálunk egy gyakorlott programozó is szinte kezdőnek számít. Az SQL-t meg valamilyen adatbázis-kezelőt (Oracle, MSSQL) már ismerik ami jó, mert legalább ezt nem kell megtanítanom nekik. Viszont egyáltalán nem ismerik az alkalmazott fejlesztői környezetet, a programozási nyelvet, az általunk kifejlesztett osztálykönyvtárat, a fejlesztendő szoftvertermék (integrált vállalatirányítási rendszer) tulajdonságait, használatát, és nem tudják a belső szabályokat, szabványokat sem.

 

A korábbi évekhez képest változtattam az oktatási tematikán. Akkoriban (akkoriban úgy 8 évvel ezelőtt), amikor új programozókat készítettem fel a túlélésre, az első jó nagy képzési szakaszt mindig elméleti alapozással kezdtük, majd a vége felé jöttek a gyakorlati példák. Most az elméletet is felosztottam kisebb részekre, és minden részhez kötöttem egy hozzá illő gyakorlati megvalósítást. Mint pl.: forráskód szerkezete, elemi objektumok, a nyelv felépítése és szabályai, az alkalmazás felépítésének lehetőségei, táblázatos, űrlapos, fej-tétel, fej-tétel-altétel, kötegelt, lekérdező és riport jellegű funkciók és a hibakezelés. Eközben átvesszük a fájl és adatbázis-kezelés szabályait, illetve lehetőségeit (Oracle SQL, PL/SQL, stb), beszélünk a naplózásról, a lehetséges problémákról és azok megoldásairól. Mindezt persze nagyválallati környezetben (már úgy értem, hogy képesek legyünk nagyvállalatok működését is biztosítani az általunk fejlesztett szoftverekkel).

 

Minden alkalommal az oktatás során egy, legfeljebb két témát érintünk. Többször is elmondom ugyanazt, majd rákérdezek, hogy megértették-e. Egy-egy nap végén kiadom az átvett témához kötődő feladatot, majd szóban elmesélem a megoldási lehetőségeket (ha van minta akkor azt is adok). Leges legutolsó lépésként pedig megmondom, hogy a feladatot egy gyakorlott programozó menyi idő alatt tudná megcsinálni, és nekik mennyi idejük lesz rá (vagyis megszabom a határidőt, hogy egy picit sokkoljam őket). Ezek a lépések igen fontosak, ugyanis nem árt, ha már az elején szokják – bárhonnan is jöttek – hogy mi a rend. A programozás inkább munka és pénzkereseti lehetőség és nem szeretném, ha azt gondolnák, hogy itt lehet szórakozni. Minden feladatmegoldást ellenőrzök, megmondom, hogy mit és hogyan lehetett volna jobban, hatékonyabban megoldani. Egyénileg bírálok, csoportosan dícsérek. A legfontosabb, hogy érezzék a saját fontosságukat, ugyanakkor rövid időn belül hűek legyenek a céghez, a munkához, no meg persze a főnökükhöz is.

 

Sokat számít a kreativitás, a megoldási típusok (minták) felismerése, az együttműködési készség másokkal (divatosan szólva: csapatmunka) és a viselkedés. Nagyjából két hónap múlva összegyűlik annyi adat, hogy eldöntsem megtartom-e őket vagy sem.

 

Ugye most nem mondtam semmi újat?

 

Néhányan mondhatnák, hogy "zombikat akarok nevelni belőlük?". Bizonyos szempontból igaz. Nem jó, ha egy programozó elszabadult elmével grasszál föl-alá a szobában beképzelt vigyorral a képén, miközben épp meg akarja váltani a világot. Vannak rájuk nézve szabályok, betartandó lépések, van fegyelem és nem utolsó sorban cég, illetve hozzá tartozó fejlesztési strarégia. Ami nem arról szól, hogy a hasamra ütök és nekiállok programozni valami jót, ami nekemk tetszik és ahogy én akarom. Bármilyen pici is legyen az a stratégia, máris jobbá teszi a munkát.

 

Nem vagyunk tökéletesek, sőt. Ezer és egy dolgon kellene javítani. Sajnos azonban ebben a világban, amikor projektektől függ a létünk, és minden hónapban legalább 50 millió bevételt kell összekaparnunk  hát…, nem egyszerű mindez. Bár én rajta vagyok, csak kis lépésekben és minél egyszerűbb módon.

Különvélemény

"Különvélemény" – emlékszik még valaki erre a filmre? Felejthetően unalmas kreálmány, még ha Tom Cruise is volt a benen a sztár (vagy talán épp azért). Na ebben volt olyan, hogy a főhős ott ácsorgott az üvegfal (kivetítő) előtt a kezével gesztikulálva, mire a képernyőn ide-oda mozogtak a képek, meg feliratok. Nahát, "gesztusegér" címén valami ilyesmire készül a birodalmi kutatócsoport is.

 

"A Microsoft Kutatóközpontban olyan szoftvert fejlesztettek ki, mely egy egyszerű webkamera segítségével azonosít bizonyos kézmozdulatokat. A programot akár az egér helyett is használhatjuk, ablakokat helyezhetünk át vele, nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük őket.

[…]

A program működése során egy webkamerával folyamatosan figyeli a (fekete) billentyűzet fölött mozgatott kezünket. Amikor hüvelyk és a mutatóujjunk összeér a mintázatfelismerő rendszer azonosítja, hogy egy nagyjából kör alakú zárt alakzat észlelhető a képen. Attól függően, hogy a billentyűzet fölött hol helyezkedik el a két összeérintett ujjunk a képernyő megfelelő pontja fölött kattintásnak felelteti meg a gesztusunkat."

 

Hmm, fehér kéz a fekete billenytű fölött. Az imént elképzeltem, amint mondjuk Wesley Snipes ül a fekete billentyű fölött, majd testhezálló kezével egy hatalmasat suhint a levegőbe, aztán… aztán nem történik semmi.

 

Részletek itt.

Adobe kontra Microsoft

Itt az újabb nevetség tárgya. Bármit beletesznek a Windows-ba, máris megtámadják őket monopoliummal való visszaélés vádjával. Ez… ez annyira, de annyira nevetséges. Vajon mit kellene tenniük? Legközelebb majd olyan határozat születik, hogy hagyjanak fel a fejlesztéssel. Tudom, sokan örülnének neki, de hát az üzlet azért szerencsére nem ilyen. A szoftverfejlesztés, az előállított termék, meg a hozzá társuló szolgáltatás az elsősorban üzlet, másodsorban segítség az embereknek (cégeknek, intézményeknek, stb), és csak harmadsorban szórakozás.

 

"Ha az Európai Bizottság nem lesz képes elérni, hogy a Microsoft új operációs rendszere, a vállalati ügyfeleknek november 30-án, a nagyközönség előtt pedig január 30-án bemutatkozó Windows Vista ne adjon lehetőséget a redmondiaknak a domináns piaci helyzetükkel való visszaélésre, az Adobe maga fordul bírósághoz – sejtette egy interjúban az Acrobat szoftvert és a PDF formátumot megalkotó vállalat első embere. Bruce Chizen az Euro am Sonntagnak nyilatkozva elmondta, hogy két lehetőséget lát: a pereskedést és a hatóságok munkájának információkkal történő segítését. „Egyelőre az utóbbit csináljuk, aztán majd meglátjuk” – mondta.

 

Amint arról lapunk is beszámolt, a Vista operációs rendszerben mutatkozik be a Microsoft által fejlesztett – korábban Metro kódnéven futó – XML Paper Specification (XPS) dokumentum- és nyomtatási formátum, amely a szoftvercég szándéka szerint garantálja, hogy a dokumentumok pontosan a készítő elképzeléseinek megfelelő formában jelennek meg és nyomtathatók ki bármely más rendszeren. Mindezt úgy, hogy a fájlok megjelenítéséhez nincs szükség az azok előállításához használt szoftverre. Ez a filozófia egyértelműen emlékeztet az Adobe univerzális formátumainak, a PDF-nek és a PostScriptnek a koncepciójára, Chizen vállalata ezért attól tart, hogy a Windows monopóliumát kihasználva próbálja majd kiszorítani a piacról ezeket a Microsoft."

 

Eredeti hír itt.

Mono 1.2

A legfontosabb talán a Windows Forms teljes támogatásának megléte.

 

"Megjelent a Mono 1.2 verziója, amely jelentős előrelépést jelent a Novell által támogatott Mono projekt bővítésében, és fontos mérföldkő a .NET Framework 2.0 verzióval való kompatibilitás felé vezető úton. A Mono 1.2 már támogatja a Microsoft Windows Forms API felületet, így könnyebbé válik a .NET-alapú kliensoldali alkalmazások migrálása Linux rendszerre További fejlesztések is helyet kaptak az új verzióban, mint például a virtuálisgép-frissítések és a fejlett Java támogatás."

 

Részletek itt.

Fizetős változat is lesz a JBossból

Ez is bekövetkezett hát.

 

"A JBosst bekebelező Red Hat hamarosan kétféle változatban kínálja majd a népszerű, nyílt forrású alkalmazásszervert: a cég Linux-disztribúciójához hasonlóan lesz egy ingyenes verzió, amelyhez nem jár terméktámogatás, és lesz egy támogatott, de fizetős verzió."

 

Eredeti hír itt.

RSS-linkek: Tech hírek

Rengeteg RSS-ben is elérhető információ van a világon. Én jószerivel már csak ezeket használom begyűjtéshez. Egy jó kis RSS-olvasó (pl. amilyen az OmeaReader), aztán jöhet is a tengernyi adat. Gondoltam szép apránként közzé teszem, aki kapja marja alapon…

 

– The Old New Thing: http://blogs.msdn.com/oldnewthing/rss.aspx
– PC World’s Techlog: http://blogs.pcworld.com/techlog/index.rss
– Builder-  description: http://builder.com.com/5150-22-0.xml
– Open Source Software: http://codeinzen.net/category/30.aspx/rss
– ITPapers: http://itpapers.zdnet.com/xml/RSS-262.xml
– Linux Today: http://linuxtoday.com/backend/biglt.rss
– CW: Linux News: http://www.computerworld.com/news/xml/0,5000,249,00.xml
– Linux.com: http://www.linux.com/index.rss
– Linux Inisider: http://www.linuxinsider.com/perl/syndication/rssfull.pl
– Linus Journal: http://www.linuxjournal.com/node/feed
– Network World on Linux: http://www.networkworld.com/rss/linux.xml
– MSDN-Longhorn: http://msdn.microsoft.com/longhorn/rss.xml
– CW: Windows and XP News: http://www.computerworld.com/news/xml/0,5000,13,00.xml
– CW: Windows XP Feed: http://www.computerworld.com/news/xml/coverage/0,5451,1425,00.xml
– CW: Windows Server 2003 Feed: http://www.computerworld.com/news/xml/coverage/0,5451,2005,00.xml
– Windows IT Pro Magazine: http://www.windowsitpro.com/Common/RSS/Windows.xml
– Windows IT Pro Magazine – Scripting: http://www.windowsitpro.com/Common/RSS/WindowsScripting.xml
– CW: Operating Systems News: http://www.computerworld.com/news/xml/0,5000,72,00.xml
– OS-Views: http://osviews.crispynews.com/xml/rss?menu_string=forum&tags_string=
– Techworld OS: http://www.techworld.com/rss/techworld-opsys.xml
– CNET News: http://news.com.com/2547-1_3-0-5.xml
– Netcraft: http://news.netcraft.com/index.rdf
– The Open Source: http://opensource.weblogsinc.com/rss.xml
– eWEEK Technology News: http://rssnewsapps.ziffdavis.com/tech.xml
– TechRepublic: http://techrepublic.com.com/5150-22-0.xml
– CW: Advice/Opinion News: http://www.computerworld.com/news/xml/0,5000,29,00.xml
– InfoWorld: Top News: http://www.infoworld.com/rss/news.xml
– Microsoft PressPass: http://www.microsoft.com/presspass/rss/PressReleases.xml
– Oracle Technology News: http://www.oracle.com/technology/syndication/rss_otn_news.xml
– ON-Lamp: http://www.oreillynet.com/meerkat/?_fl=rss10&t=ALL&c=5544
– SitePoint: http://www.sitepoint.com/recent.rdf
– TechNewsWorld: http://www.technewsworld.com/perl/syndication/rssfull.pl
– Tech Evaluation Centers: http://www.technologyevaluation.com/RSS/TEC.xml
– Technology Review: http://www.technologyreview.com/newsfeed/rss/trrd_newsfeed.xml
– Techworld App: http://www.techworld.com/rss/techworld-applications.xml
– BBC: Technology: http://newsrss.bbc.co.uk//rss/newsonline_uk_edition/technology/rss.xml
– MSNBC: Technology – Science: http://rss.msnbc.msn.com/id/3032117/device/rss/rss.xml
– ZDNet News: http://news.zdnet.com/2509-1_22-0-5.xml
– ZDNet News – IT Mgmt: http://news.zdnet.com/2509-9589_22-0-5.xml
– InternetWeek: http://www.internetweek.com/rss/all.jhtml
– CNETAsia News: http://asia.cnet.com/feeds/rss/latest_news_tech.htm
– CodeZoo News: http://www.codezoo.com/news.xml
– CNN: Technology: http://rss.cnn.com/rss/cnn_tech.rss
– OS-News: http://www.osnews.com/files/recent.xml

A támogatás minősége

Ma olvastam egy "A Red Hat nem egyezkedik szabadalmak ügyében a Microsoft-tal" témáról szóló hírt, meg a hozzá tartozó véleményeket.

 

Az eredeti hír nem annyira érdekes, de az egyik hozzászólás annál inkább:

 

"A magyarországi microsoftosokra gondolsz, hogy ők adnának elő Linux témakörben? Mit? Előbb kerüljenek jobban képbe a saját termékeikkel (pl. Microsoft CRM Server, Microsoft SQL Server, stb.), mert a tapasztalatok szerint vannak még ott homályos foltok. :)"

 

Hát nem is tudom. Milyen homályos foltok lehetnek? SQL Server ügyben nekem pl. csupa jó tapasztalatom van az MS tájékáról. Különösen, ha a Koszó Karcsiról van szó aki mint köztudott, minden nap ezzel kel és ezzel fekszik (1996 óta ismerem a Karcsit, nagyszerű ember, jó szakértő). Épp ezért furcsállottam csak így, példák nélkül elhinteni a nagyvilágba. De említhettem volna a Fóti Marcellt vagy a Socit is, akik bár nem MS-dolgozók, érzésem szerint elég jól hozzá tudnának szólni SQL Server és T-SQL ügyben. Szerintem.

Készen áll az Open XML

ODF vagy Open XML? Az egyik oldal nem szereti a Nagy Testvért, a másikat viszont a világ 90%-a használja. "Ki, ki, ki… ki lesz a győztes?" (fiatalabbak kedvéért ez idézet volt a Rain Man-ből). Áááá, dehogy. Nem kell itt győztest hirdetni, megy az másként is. Pont erről szól az együttműködés, melyre igen jó esélyt szolgáltat az Open XML Translator nevű projekt. 

 

Ehhez kapcsolódik az a nem túl régi hír, miszerint az Open XML az ECMA (European Computer Manufacturers Association) szabványosítási testület keblein belül végre eljutott a "Final Draft" állapotba, ami gyakorlatilag a végleges helyzetet jelenti. Ettől függetlenül az Office 2007-ben már mindenki megtapasztalhatja a lényegét.

 

Ja, és itt egy érdekes Open XML bejegyzés Brian Jones tollából (példák is vannak ám).

Tovább birkózik Európával a Microsoft

A komédia folytatódik, csak tessék, tessék! Van még hely bőven ott az első sorokban is. Ott a legjobb a kilátás. Csak óvatosan, nehogy a művészek nyála az orcájukba fröcsögjön…

 

"Az Európai Bizottság (EB) tegnap bejelentette, hogy a Microsoft által nyáron benyújtott, a Windowszal együttműködő szerver-operációsrendszerek fejlesztését lehetővé tévő dokumentáció továbbra sem megfelelő, és az anyag kiegészítésére egy hetet kap a szoftvercég – írja a New York Times. Brüsszel és Redmond már-már komédiába hajló kötélhúzása tehát tovább folytatódik, és mindkét fél tovább ismétli a saját mantráját. Miközben a Microsoft – látványosan értetlenkedve – állítja, hogy mindent megtett az EB által szabott feltételek teljesítéséért, Jonathan Todd, a versenyügyi biztos szóvivője így indokolta a bejelentést: amit eddig átadtak, semmit sem ér."

 

Eredeti hír itt.

 

Micsoda "megtiszteltetés". Egy "bastya elvtars" nevű hozzászóló velem példálózott odaát. Csak még azt nem tudom, hogy jó néven vegyem-e vagy sem? Mindegy, úgyse számít semmit, ezért fátylat reá.

 

No de ha egyszer azt gondolom, amit gondolok! Mit is? Hát ezt: A Microsoft kb. napi 33 millió euró hasznot termel (negyedévente 3.8 milliárd dollárt). Ebből levonjuk a büntetést, marad 30 millió euró (nagyjából 7.7 milliárd forint). Mindenki eldöntheti, hogy ez sok vagy kevés. Egy biztos, ártani nem fog nekik. Azt meg dőreség lenne gondolni, hogy majd betiltják őket és az milyen jó lesz. Kinek? Legfeljebb megsértődnek, osz’t kivonulnak. Európa meg itt marad MS támogatás nélkül (ez persze csak utópia). Kár örvendezni, mert egy ilyen húzás kisebbfajta gazdasági összeomlást okozna – már, ha bekövetkezne. Munkahelyek szűnnének meg, vállalatok mennének tönkre (köztük mi is, én is) és még sorolhatnám.

 

A világ informatikájának 90%-a tőlük függ. Persze nem volt ez mindig így, de hát könyörgöm, minek hagyták, hogy ekkora legyen? Kb. 20 évvel ezelőtt még kis senkik voltak. Előbb kellett volna felébredni.

Mégsem adja el fejlesztőeszközeit a Borland

No végre egy kifejezetten jó hír.

 

"A Borland a napokban sajtóközleményben tájékoztatta ügyfeleit és fejlesztői közösségét, hogy – szembemenve korábbi bejelentéseivel – mégsem adja el a Delphi, a C++ Builder és a JBuilder márkanévvel fémjelzett fejlesztői eszközcsaládját egy külső befektető részére. Ehelyett a kaliforniai cég egy külön, frissen alapított vállalatba szervezi ki ezek fejlesztésével és értékesítésével foglalkozó részét, maga a Borland pedig a jövőben kizárólag az ún. életciklus-menedzsment eszközökre fog fókuszálni."

 

Eredeti hír magyarul itt, angolul pedig itt.