A Wix belekerül a Visual Studio-ba?

A  Visual Studio következő "Orcas" változatába integrálják majd az XML-alapú, Wix telepítőcsomagot-gyártó eszközt (amit a Microsoft hegesztett össze, és nyílt forráskódú formában leledzik).

"Also in 2005, the Visual Studio team approached the core WiX development team about replacing their custom MSI build system with the WiX toolset. Derek was at every meeting with me. Together we answered their questions, discussed timelines and feature requests and ultimately convinced the Visual Studio team to bet on WiX v3 for their next release of Visual Studio. Without Derek’s experiences integrating WiX into Office, I’m not sure we could have convinced Visual Studio to pick up the WiX toolset."

 

Eredeti hír itt.

Firefox – több hiba, mint tavaly

Ami az egyes szoftverek javítócsomagjainak gyakoriságát illeti, ha megvan a javítás, akkor az kevés, mert azt le is kell tölteni, és így vagy úgy, kézzel vagy automatikusan, de fel is kell telepíteni. Egy vállalatnál nehéz elképzelni (200-800 felhasználó esetén méginkább), hogy naponta frissítenék a böngészőket – vagy bármi mást – azért, mert volt benne egy vagy két hiba. A cégszabályzat általában heti, kétheti vagy éppen havi rendszerességgel írja elő a frissítéseket (vagy semikor, hisz ilyen is akad bőven).

 

A magánszemély az persze más. Az bármikor frissíthetne, ha akarna, és ha tudná, hogy kellene aztatat csinálni. Mert bevallom őszintén, még a saját kollégáimk közül se tudja mindenki, hogy kell ezt vagy azt frissíteni (pedig sokkal közelebb állnak az informatikához, mint egy átlagos Manci néni). Ez a komoly probléma, amire megoldást kellene találni. Talán az automatikus frissítés? Igen, az jó, csak a sok okostojás elefántcsonttoronyban lakozó informatikusprogramozóműszakizseni ezt nem szereti, vagy nem javasolja. Én mégis úgy vélem, hogy minden ismert probléma ellenére mégiscsak egy jól működő automatikus frissítés az üdvözítő. Ha valamelyik szoftver ezt nem támogatja, akkor az a számomra kevéssé tekinthető biztonságosnak (azért, mert nem elég javítani, azt el is kell juttatni a célállomásra, méghozzá gyorsan, biztonságosan, kényelmesen).

 

"A Symantec jelentése szerint a Tűzróka lyukasabb, mint valaha.

A fekete-sárga vállalat Internet Security Threat Reportja szerint a Firefox idén még az Internet Exploreren is túlteljesített, ami a megjelent/felfedezett biztonsági réseket illeti. A Symantec beszámolója arról tájékoztat, hogy összesen 47 sebezhetőségre akadtak, míg a tavalyi évben ez a szám mindössze 17 volt. Rossz évet zárt azonban Redmond browsere is: az Internet Explorer 38 lyukára derült fény, szemben a 2005-ös 25-tel. A trend amúgy általánosnak mondható: még az Apple fejlesztette Safari esetében is nőtt a sérülékenységek száma. Az alternatív böngészőnél egyenesen megduplázódott ez az érték (6-ról 12-re).

Hiába nőtt a hibák száma, a befoltozási idejük csökkent. Az Internet Explorer esetében tavaly átlagosan 25 napba telt egy sérülékenység megszüntetése, míg idén ez mindössze 9 napot vesz igénybe (még ha egy pár hete tartó eset rontja is a statisztikát). A Firefox esetében nincs változás, érdekes módon átlagosan mindössze egyetlen napra volt szükség a javításokhoz – hiába, a nyíltforrás ereje. Az Apple Safarija azonban rontott a statisztikán, de még így is jobb, mint az IE. Tavaly ugyanazon a napon, amikor bejelentették a sebezhetőségeket, ki is bocsátotta a fejlesztő a javításokat, idén azonban már öt nap is eltelik a két időpont között."

 

Eredeti hír itt.

MINIX 3

Ismét megragadom az alkalmat, hogy reklámozzam a Minix operációs rendszert. Az első igazán innovatív, főleg oktatási célokra (esetleg beágyazott eszközökhöz?) használható, mikrokernel alapú "mini" rendszer. Üzleti célra egyelőre nem igazán alkalmas, de nem is ez a fontos. Tessék tanulni belőle, de legalábbis sokat olvasni róla és terjeszteni.

 

Eredeti hír a Minix-ről itt.

 

A témához kapcsolódó, korábbi naplóbejegyzéseim:

• Júliusi könyvajánló (Tanenbaum-Steen: Elosztott rendszerek)
• Szeptemberi könyvajánló (Tanenbaum: Modern Operating Systems)
• Februári könyvajánló (Tanenbaum-Woodhull: Operációs rendszerek)
• Miért nem lesz Linux mikrokernel?
• Mono vagy Multi

Virtual PC 2007 lesz majd

Íme a legérdekesebb módosulások:

• Optimized for Windows Vista.
• Improved performance based on Microsoft Virtual Server 2005 R2.
• Provides support for 64-bit host operating systems.
• Provides support for sound devices in Windows Vista guest operating systems.

Eredeti hír itt.

Volt Microsoftos tanítja a Mozillát biztonságra

Tudtam, hogy a hölgy nemrég otthagyta a birodalmat és inkább beállt a szabadságharcosok közé, de most valahogy mégis mellbe vágott a hír. Megpróbálom újfent vázolni a helyzetet: egy volt Microsoftos fogja a Mozillát (benne a bugrókát) biztonságra tanítani. Érthető volt, igaz?

 

Na, ebből is látszik (legalábbis szerintem), hogy elsősorban nem feltétlen a szoftverfejlesztő cégtől függ az, hogy valaki jó szakember vagy sem. Csak kuncogok nagyokat az elvakult elvtársakon (hup… hup… .hurrá), akik így vagy úgy pédául rendszeresen azt képzelgik, hogy csak mert egy szakember a Microsoftnál dolgozik, már helyből olyannyira idióta, hogy folyton-folyvást a billentyűre csorog a nyála. Vagy esetleg – jelen alkalomból kiindulva – amíg a hölgy a Microsoftnál dolgozott nyilvánvalóan tök gyagyás volt? Mihelyst pedig a Mozillához igazolt, menten megjött az esze (melyet egyébként minden bizonnyal akkor veszthetett el, mikor pár éve a birodalom droidja lett)? Hah! Na nehogymá!

 

Lássuk hát az igazit:

 

"A FORMER MICROSOFT security strategist has joined up with the Mozilla Foundation to teach how to protect Firefox from hackers.
The appropriately named Window Snyder was responsible for the security content in Voles XP Service Pack 2 and Windows Server 2003, and will spearhead Mozzarella’s security strategy.

 

According to EWeek, she will be working for the profit making side of the outfit.

 

Ironically the Mozzarella’s Firefox browser has been doing well lately thanks to security flaws in Microsoft’s Internet Exploder.

Snyder has not been around Vole for a while as she has been principal and founder of Matasano Security. This was a start-up hired by Microsoft to find security holes in Vista.

 

Historically she was responsible for improving Vole’s relationship with security consultants, which hit an all time low a while back."

 

Eredeti hír itt.

Interjúk orrba-szájba

Nemrég eldöntöttük, hogy veszünk fel új programozókat. Általában 5-6 évente kerül erre sor akkor, ha valaki veszi a kalapját és távozik tőlünk. Ez persze többnyire azért következik be, mert hosszú-hosszú éveken át programozni biz’a nem túl élvezetes dolog. Legalább 40 önéletrajz érkezett, melyből 17-et meg is hallgattunk (jött volna több is, de már elegem volt belőlük). Hát mit mondjak ölég változatos volt a felhozatal. A zsír új kezdőtől a magát istennek képzelő, "öreg" motorosig mindenki ott volt.

 

Személy szerint én a kezdőket vagy a kevésbé gyakorlottakat alkalmaznám. Ugyanis hiába mondja magát zseninek valaki, attól még nálunk kb. olyan kezdőnek számítana, mint a jelenleg regnáló miniszterelnök az Igazmondók Klubjában. Hogy miért? Nos, ezt már régebben említettem. Azért, mert az a 4GL-es fejlesztői környezet, amit mi használunk meglehetősen ritka, a speciális, sok-sok éven keresztül általunk kifejlesztett objektumrendszerről nem is beszélve. Ezen túlmenően a fiatalokat úgy formálom, ahogy én akarom. Az idősebbje (30-35 év feletti) szinte mind überfrankó csávónak hiszi magát, és sokszor elutasítja a változásokat vagy a meglévő szabályokat. Ilyenek pedig nekem nem kellenek. Főleg, ha még a kreativitás és az önálló munkavégzési képesség is hiányzik belőle. Tudom, ez az, amit egy interjún baromi nehéz felmérni. Ettől függetlenül szeretjük a higgadt, stabil, kreatív munkaerőt még akkor is, ha nincs túl sok gyakorlata. Majd beletanul.

 

Hát… valószínűleg egy kezdőt és egy picit gyakorlottabb embert fogok felvenni. Holnap majd eldöntöm. Nehéz lépés, nagy felelősség. Kezdetben sajnos túl nagy a befektetett energia, ugyanakkor termelni viszont csak 3-6 hónap után fog. Addig meg tiszta veszteség. Na, majd megírom milyeneket vettem fel.

15 éves a linux

No, akkor mi is gratuláljunk neki!

 

"A Linux az elmúlt vasárnap jeles évfordulót ünnepelt. A nyílt forrású rendszermag első változatát ugyanis kereken 15 évvel ezelőtt tette közzé az Interneten megalkotója, a finn Linus Torvalds.

Torvalds 1991. augusztus 25-én küldte el elmékezetes levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben egy új, a Minix-hez hasonlatos kernel illetve operációs rendszer fejlesztésének tervét jelentette be, és amelyben a csoport tagjait arra kérte, hogy nevezzék meg és küldjék el részére azon észrevételeiket, amelyek segíthetnek majd az új rendszer tervezésében és kidolgozásában. Bár levelére akkor a hírcsoportban meglehetősen kevés válasz érkezett, Torvalds nem hagyta magát elkedvetleníteni, és hamarosan neki is fogott az új rendszer megírásának."

 

Részletek itt.

Vírusos a Firefox, a fejlesztők hallgatnak

Ejha! Ez most komoly lehet? Mert akkor komolyan is veszem.

 

"A Firefox böngészőt milliók telepítették abban a hitben, hogy ezzel megszabadulnak a windowsos környezet legnagyobb kockázatát jelentő férgektől.

[…] A Firefox vírusgazdává vált, és fejlesztője, ahogy annak idején a fő ellenlábas Internet Explorert fejlesztő Microsoft, a Mozilla Alapítvány is mély hallgatásba menekül.

[…]

Valószínűleg mégiscsak azoknak a Microsoft-barátnak bélyegzett szakértőknek volt igaza, akik szerint a Firefox is csak addig biztonságos, amíg kevesen használják. Ha a felhasználók száma elér egy kritikus tömeget, már érdemes vírusokat fejleszteni hozzá. Gratulálunk, elérték:

215 272 079 lehetséges felhasználó van kitéve az nsis veszélyének, ám hivatalosan erre senki sem figyelmezteti őket."

 

Eredeti hír itt.

Bukta

Nemrég elbuktunk egy közbeszerzési pályázatot. Ez a mondat önmagában nem tűnik valami súlyosnak, de amikor azt mondom, hogy ezáltal majd 100 millió (!!!) forintot vesztettünk el, akkor azt hiszem sikerült benyomatni némi lekvárt a buktába.

 

Egy összetett, több modulból álló ügyviteli szoftverrendszert kellett volna kifejleszteni, dokumentumkezeléssel, internetes portállal együtt, méghozzá az ajánlatkérő intézmény előírásainak megfelelően. Több körös pályáztatás volt, de a többi pályázóhoz képest a miénk volt a legolcsóbb és pontszámait tekintve a legjobb ajánlat (mindenki ajánlatában pontozzák az összes pénzügyi és szakmai részt, a végén a legtöbb pontot gyűjtött kerül ki győztesen – elvileg). Az ajánlatkérő egy híres költségvetési intézmény, melynek neve nem titkos, de inkább nem most írnám le. Az ajánlatadók között rajtunk kívül számos ismert, elsősorban költségvetési rendszereket fejlesztő hazai vállalat volt (azt nem tudom, hogy melyik mennyire zsírozta le az ügyletet, de hogy volt olyan aki megpróbálta, az biztos).

 

Érdekes, hogy mennyin múlik a világ dicsősége. Nos, mindössze egyetlen egy számértéken. Ugyanis a pályázati anyagban van egy felolvasólap, amin rajta vannak a lényeges projekt-keretszámok (ez az, amit mindenki előtt, nyilvánosan felolvasnak). Aztán van a dokumentumon belül még egy papír, ami az ajánlat tényleges értékeit tartalmazza. Ezeknek részben meg kell egyezniük. A probléma az volt, hogy nálunk nem egyezett meg. Volt egy szám, egyetlen egy szám, melynek egyeznie kellett volna, de nem tette (a piszok), ugyanis a kollégám elírta. A felolvasó lap és az ajánlat belsejében lévő adatoknál tehát minden stimmelt, kivéve egyetlen egy számot. Ez pedig azt jelentette, hogy formai okok miatt kizártak minket. Hiába a legolcsóbb ár, hiába a legtöbb kapott pont, akkor is kizártak. Ilyen a közbeszerzési törvény. A nyertes az utánunk következő 2. helyezett lett, aki most a mi ajánlatunkhoz képest nagyjából 2x annyiért fogja megcsinálni a projektet már, ha képes lesz rá.

 

Egyetlen egy szám és ugrik majdnem 100 millió forint. Csak remélem, hogy érezhető volt ennek történetnek a súlya, meg az a rettenet felelősség, ami nap-mint nap nyomasztó teherként nehezedik néhány ember vállára. Én ugyan nem írok összegeket az informatikai pályázatainkba, de a szakmai részt a kollégáimmal együtt én fogalmazom meg. Ha nem vagyok elég szemfüles, ha nem tudom kitalálni az ajánlatkérő óhajait, ha nem elég meggyőző a szoftvertechnológiára és a megoldásra vonatkozó magyarázatom, akkor szakmailag lepontoznak és hasonló drámákkal szembesülhetek. Ráadásul az állásommal fizethetek érte. Eddig megúsztam, de lehet, hogy legközelebb én is tévedek.

 

Ilyenkor mindig kétségeim vannak. Talán mégis csak jobb lenne egyszerű, mezei programozóként élni az életemet úgy, mint régen. Sokszor irigységgel bámulok a beosztott programozóimra. Végül is ők nem vezetők, nincs ilyen jellegű felelősségük, csak teszik a dolguk, mert nekik az a dolguk.

Gigászok harca

Csak legyen is valami jó belőle. És miért ne lenne?

 

"A Microsoft és a Cisco már több éve dolgozik azokon a technológiákon, amelyek lehetővé teszik a biztonsági szempontból veszélyes számítógépek kizárását a vállalati hálózatokból. Így például egy vírusos PC-t még azelőtt lehet leválasztani a hálózatról, mielőtt számos másik számítógépet megfertőzne. A Microsoft a biztonsági technológiát NAP-nek (Network Access Protection), míg a Cisco NAC-nek (Network Admission Control) nevezte el…"

 

Eredeti hír itt.

Ubuntu–Windows háború Afrikáért

Marakodás a konc felett. Azt hiszem megjósolhatatlan, hogy ki fog győzni. Egyébként, ha érdekel valakit, az én véleményem szerint a nyílt forráskódú divatőrület inkább csak első megközelítésre tűnhet előnyösnek, pláne Afrika számára.

 

"A multimilliomos dél-afrikai Mark Shuttleworth […] elhatározta, hogy az amerikai óriáscégnek [a Microsoft-nak] dobja oda a kesztyűt. Shuttleworth úgy véli, hogy a szabad szoftverek forradalmasíthatják a számítástechnikai ipart és a felhasználást, s emellett a fejlődő országok lakóinak milliói számára tennék lehetővé a világhálóhoz való kapcsolódást.

[…]

A dél-afrikai üzletember által menedzselt Ubuntu szoftvercsalád a Linux szabad forráskódú operációs rendszerre épül. A szokatlan nevű programokat – például Hoary Hedgehog, Warty Warthog, Ubuntu – sokkal egyszerűbb használni, mint más Linux-rendszereket…"

 

Ezzel az egésszel az a bajom, hogy önmagában egy olcsó vagy "ingyenes" szoftver nem oldja meg egy földrész informatikai problémáját (a többiről nem is beszélve). Ugyanakkor egy multicég árkedvezményei, az iskolai felszerelések és hardvereszközök adományozása, az oktatási központok és iskolák létrehozása, tanárok és diákok képzése hosszútávon, új munkahelyek teremtése, vagyis mindent egybe véve több előnnyel járhat, mint az, hogy "Használjunk nyílt forráskódú szoftvert, mert az ingyen van". Aki ezt mondja, szokás szerint megint elfelejti, hogy az olcsóság nem az egyszeri bekerülési és/vagy licenc költséget, hanem a hosszútávú üzemeltetési, oktatási és egyéb járulákos költséget jelenti, legalább 5 éves időtartamra előre vetítve (Afrikában inkább 10 éves időtartamra). Ez ugyebár az a nyavalyás TCO, amivel állandóan a sikítófrászt lehet ráhozni az openstöpszli brigádra. Szerintem.

 

Ja, és még valami. Heuréka! Most már értem, hogy miért az Ubuntu disztribúció a legdinamikusabban fejlődő linux változat! Eddig nem nagyon értettem. Eddig olyan voltam, mint a vidéki kisnyugdíjas, aki még nem szembesült egy olyan izé… Gyurcsány Ferenc által kifejtett teljes igazsággal! Napnál világosabb. Hát azért ez a linuxok gyöngye, mert a fent említett gazdag üzletember áll mögötte. Aki persze folyton-folyvást, minden bátorságát összeszedve vidáman tömködi bele a sok zsét (ha tudná, hogy épp egy pénznyelőt támogat…). Szóval ez a Mark Shuttleworth egy piszok kapitalista, globalista, népnyúzó, négergyűlölő apartheid (ha néger, akkor pedig egy fehérgyűlölő seggfej – vagy mi)! Hoppá! Hogy hosszútávon őt is a haszonszerzés motíválja? Nem baj. Ő a "jó" kapitalista, mert linuxot támogat, a Microsoft – meg a többi hozzá hasonló nyavalyás – pedig a "rossz" kapitalista, mert nem linuxot támogat. Miért is? Hát mer csak! Vaj’h az Ubuntu e nélkül a sok pénz nélkül is itt tartana-e? Ugye, hogy nem. Ejjj, az a fránya pénz, csak az ne lenne…

 

Eredeti hír itt.

Solaris és Linux

Öööö, izé… valami miatt ismét elővettem és újra átolvastam egy korábban általam (no meg mások által is) ajánlott tanulmányt, melynek szerzője Dr. Nikolai Bezroukov, a címe pedig: "Solaris vs. Linux: Framework for the Comparison in Large Enterprise Environments". Rendkívül tanulságos, mondhatni kötelező olvasmány (olyannyira, hogy azt hiszem egyszer hivatkoztam is rá forrásként valahol).

 

Tartalomjegyzék:

• Nine factors framework for comparison of two flavors of Unix in a large enterprise environment
• Four major areas of Linux and Solaris deployment
    – Workstations
    – Low Level Servers
    – Midrange servers
    – High End servers
• Comparison of internal architecture and key subsystems
    – Contributions of Solaris and Linux to the Unix kernel architecture
    – Some kernel-level differences
    – Networking
    – Filesystems
    – Java performance
    – Process Management
    – Security
• Hardware: SPARC vs. X86
• Development environment
    – General level of OSS support
    – Compilers
    – Scripting languages support
    – IDE
    – Configuration Management and Bug Tracking Tools
    – Debugging
• Solaris as a cultural phenomenon

 Idézetek a tanulmányból:

 

"The level of hype that exists about linux can be nicely illustrated by the fact that Linus Torvalds often considered to be a revolutionary despite the fact that Linux kernel is a straightforward (even somewhat backward) clone of Unix kernel, a 30 years old OS, the OS internals of which were well documented even in 1991 when Linus started his project. It is important to understand that before 1991 several books with in-depth coverage of Unix internals were published. Source code was also widely available: 4.3BSD NET/1 tape was released in November 1988; NET/2 tape was released in June 1991, just three months before Linux 0.01). NET/2 tape was almost complete well debugged open source implementation of Unix (just six files were missing for copyright reasons). Six months later Bill Jolitz had written replacements for the six missing files and released a fully compiled and bootable system for the 386-based PC architecture which he called 386/BSD.

[…]

When we compare Solaris with linux it is important to understand that Sun has a very impressive record of making contributions to the community. Among the most notable contributions we can mention RPC, NFS, NIS, PAM, Open Office and /proc virtual filesystem to name a few.

[…]

If we try to compare filesystems, the general impression is that the current Solaris filesystem (UFS) is more reliable then Linux ext2fs/ext3f, but feature-wise is more limited.  Reisner filesystem is definitely more modern filesystem then UFS, faster and less reliable. It is unclear how it goes against ZFS in Solaris."

 

Eredeti tanulmány itt. Azonnal tessék nekiállni és elolvasni. Uff.

Kategóriák:Computers and Internet