Most akkor van vagy nincs?

Ezen a helyen már jómagam is többször kifakadtam bizonyos embertársaim zsigeri tudatlansága miatt. Hogy miért? Mert úgy vélem elég nagyot tévednek azok, akik szerint a Microsoft nem nyújt megfelelő színvonalú támogatást a termékeihez. Eddig jórészt magam voltam az indokaimmal, most azonban (Lepenye Tamásnak hála) hiteles információkat is el tudok raktározni a tarsolyomba.

 

Néhány gondolat kiemelve:

 

"A városi legenda körébe tartozik, hogy a Microsoft nem enged beleszólást a termékeinek fejlesztésébe.

[…]

kb 15 000 résztvevővel zajlik a tesztelés

[…]

A termék megjelenését követően többféle támogatás is elérhető, de nem árt tudni, hogy másféle támogatás jár attól függően, hogy milyen licence-konstrukcióban került a szoftver a végfelhasználóhoz.

[…]

 A Microsoft, mint minden más szoftvercég, képes szabványos, szabályos technológiai támogatást nyújtani a saját termékeire, bevállalt és rögzített rendelkezésre állással, incidens-kezeléssel, eszakációs útvonallal akár a fejlesztőkig."

 

Most akkor van vagy nincs Microsoft támogatás? Azt hiszem ezt majd mindenki döntse el maga, miután elolvasta a cikket.

 

Részletek itt.

Adatbázis adatszintű titkosítás

Pár hete egy pályázat kapcsán az ajánlatkérő elvárta tőlünk, hogy mutassuk be neki a Microsoft SQL Server és Oracle adattitkosítási lehetőségeit. Ebből kifolyólag néztem utána a témának.

Összességében elmondhatom, hogy ha csak lehet elhárítom az adatbázisban lévő adatok titkosítását. Ez ugyanis (bármely adatbázis-kezelőről is van szó) eléggé megnehezíti és elbonyolítja a fejlesztést. Azt pedig nem szeretjük. Nehezebb a kódot karbantartani, több a hibalehetőség, csökkenti az alkalmazás sebességét és növeli a fejlesztési költségeket. Persze, ha nincs más lehetőség…

Nézzük előbb az SQL Server-t. Nagyon egyszerű a dolog, hiszen az adatkezelő rétegben (már ha van ilyen) a karbantartó INSERT, UDATE SQL-utasításokban egyszerűen csak használni kell az erre a célra létező "Encrypt…", a SELECT-ben pedig a "Decypt…" tárolt függvényeket. Így pl.: EncryptByCert(), DecryptByCert(), EncryptByAsymKey(), DecryptByAsymKey(), EncryptByKey(), DecryptByKey(), EncryptByPassPhrase(), DecryptByPassphrase(), stb.

Ezek a függvények futás közben képesek az adatot titkosítani vagy visszafejteni. A titkosítás lehet szimmetrikus, aszimmetrikus, vegyes és/vagy tanúsítvány alapú. Titkosítani úgy lehet adatot, hogy a bizalmas (pl.: a főnök fizetését tartalmazó) oszlopnevet az INSERT, UPDATE során egyszerűen be kell csomagolni egy ilyen függvényhívásba (mondjuk triggeren vagy tárolt eljáráson belül). Ezután a titkosított adat az az adatbázison belül egyszerű lekérdezések által nagyjából mindenki számára láthatatlan marad (legalábbis azok számára, akik nem férnek hozzá a kulcsokhoz, tanúsítványokhoz).

Titkosított adatot visszafejteni pedig úgy lehet, hogy nézetbe vagy tárolt eljáráson/függvényen belül a titkos oszlopnevet a SELECT-en belül be kell ágyazni a visszafejtő függvénybe (persze a titkosító kulcsok kezelése, hozzáférhetősége itt is megérne egy misét, mert elég nehézkes, de azt hiszem most inkább hagyjuk).

Természetesen az Oracle is tartalmaz beépített titkosító/visszafejtő függvényeket. Náluk két csomag (package) is a rendelkezésre áll, melyek nagyjából ugyanazt és ugyanúgy tudják, mint az SQL Server esetén már említve volt. Ez a két csomag a DBMS_OBFUSCATION_TOOLKIT és a DBMS_CRYPTO. Ezeknek van mindenféle "Encrypt…" meg "Decrypt…" függvénye, melyekkel a kívánt művelet elvégezhető. Ezeken belül szabályozható az algoritmus (ENCRYPT_DES, ENCRYPT_3DES_2KEY, ENCRYPT_3DES, ENCRYPT_AES128, ENCRYPT_AES192, ENCRYPT_AES256, ENCRYPT_RC4 ) vagy pedig bizonyos feltöltési szabályok (PAD_ZERO, PAD_PKCS5).

A használati mód ugyanaz, mint az SQL Server esetén (triggerek, beágyazott függvények és eljárásokban lévő SQL-utasítások).

Álljon itt példaként egy titkosítási feladat (Oracle SQL*Plus-ból végrehajtva):

DECLARE
  sKulcs  VARCHAR2(2000) := ‘1234567890123456’;
  sTitok  VARCHAR2(2000) := ‘BizalmasAdat’;
  sTitkos RAW(2000);
  nOpcio NUMBER := dbms_crypto.ENCRYPT_AES128+dbms_crypto.CHAIN_CBC+dbms_crypto.PAD_PKCS5;
BEGIN
  sTitkos:=dbms_crypto.encrypt(UTL_I18N.STRING_TO_RAW(sTitok,’AL32UTF8′), nOpcio, 
           UTL_I18N.STRING_TO_RAW(sKulcs, ‘AL32UTF8’));
  dbms_output.put_line(‘Titkosítva=’||sTitkos);
END;

Titkosítás utáni adat: C0777257DFBF8BA9A4C1F724F921C43C70D0C0A94E2950BBB6BA2FE78695A6FC

Az Oracle ezen kívül tartalmaz még egy Transparent Data Encryption (TDE) nevű érdekes módszert is. Ennek az a lényege, hogy a felhasználó számára átlátszó (transzparens) módon, röptében titkosítja és fejti vissza az adatokat. A működéséhez az oszlop deklarációnál kell megmondani, hogy az Oracle titkosítson-e vagy sem, illetve ha igen, akkor mit/hogyan csináljon az adattal.

Pl.: CREATE TABLE Titok (titkos_adat VARCHAR2(10) ENCRYPT);

Ennél persze összetetteb is lehet (milyen algoritmus, milyen kulcs, a kulcsot fűszerezze-e vagy sem, stb). Értelemszerűen az Oracle INSERT, UPDATE esetén röptében titkosít, SELECT esetén pedig azonnal visszafejt. Itt egy táblázat arra nézve, hogy menet közben ez mekkora időveszteséget jelenthet a folyamatoknak:

Művelet           Normál tábla Titkos tábla  Eltérés %
INSERT            00:06:00.94  00:08:12.75   26.7 %
CREATE INDEX      00:00:04.70  00:00:18.58   37 %
COUNT(*) utasítás 00:00:00.07  00:00:00.10   30 %
SELECT utasítás   00:00:11.18  00:00:21.77   48.6 %

Vagyis kb. az eltérés százaléknál látható mértékű lassulást okozhat egy ilyen titkosítási/visszafejtési művelet.

A TDE működéséhez telepíteni kell egy úgynevezett Oracle "Wallet" komponenst, amely a tanúsítványokat, jelszavakat és kulcsokat menedzseli. Ezen kívül még át kell állítani néhány rendszerszintű paramétert is (ALTER SYSTEM…).

Ez utóbbi lehetőség azonban nagyjából semmire se jó. Legalábbis nekünk nem. Azért, mert az említett módszer nem az adatbázis felhasználója, hanem a hekker, tolvaj és hasonló rosszindulatú emberfajta elől rejti el az adatokat. Vagyis a fájlokba, fizikai szinten titkosítva kerül be az adat. Bárki ellopja az Oracle-t semmire se megy a titkosított adatokkal és visszafejteni se tudja. Ennélfogva ez inkább egy biztonsági kiegészítés és nem az, amire normál esetben szükség volna. Mivel nem csak az INSERT, UPDATE esetén titkosít, hanem a SELECT esetén is visszafejt, méghozzá röptében, így a felhasználó mindig az eredeti, titkosítatlan adatot látja. Ez teljesen logikus viselkedés.
 
Úgy emlékszem, hogy az SQL Server alatt is van ilyen, de ennek már nem néztem utána, mivel a számomra most nem lényeges (bár attól még lehet hasznos).

Következtetés? Hát az van.

Az utolsó pontban említett Oracle – TDE csak biztonsági szempontból hasznos annak, aki erre gerjed be. Az előtte lévő pontokban vázolt (MSSQL és Oracle) függvény alapú titkosításokat azonban bizonyos problémák miatt nehéz alkalmazni. Pontosabban új szoftverek esetén, vagy meglévő, tárolt eljárásokra alapuló adatkezelés esetén könnyen be lehet építeni, de régóta létező és esetleg nem is többrétegű programokat sajnos csak hosszadalmas (meg költséges) módosítások árán lehet felkészíteni rá.

További nehézség, hogy a titkosítandó adat formátuma miután titkosítva lett nem INTEGER, VARCHAR, DATE, meg efféle, hanem (Oracle esetén pl.) értelemszerűen úgynevezett RAW bájtsorozat. Vagyis nyilvánvaló, hogy a titkosított adatot NEM lehet az eredeti oszlopban tárolni, mert nem ugyanolyan típusú. Akkor se lehetne, ha nem RAW, hanem VARCHAR lenne, mivel pl. egy DATE oszlopba nem lehet tartalmilag és típusát tekintve nem odaillő adatot beletuszkolni (ráadásul a RAW se kompatibilis a VARCHAR-al). Vagyis nincs olyan, hogy eredeti meg titkosított oszlop, hanem csak titkosítot oszlop lehet és kész.

Példa:
– dátum: 2007.04.17 (DATE),
– ugyanez titkosítva: AG76576H683NBV92333FGG vagy valami hasonló (RAW).

Ez utóbbra csak az lehet a megoldás, ha eleve RAW (MSSQL-en meg más) típusú lenne minden titkosított oszlop. Ekkor viszont az összes programnak, tároltnak, SELECT-nek bárhol is van az, amikor hivatkozik egy ilyen oszlopra úgyanúgy használnia kellene a visszafejtő függvényeket, ráadásul az alkalmazásoknak ügyelniük kell arra is, nehogy a képernyőn lévő adatmezőbe véletlenül RAW típusú adat érkezzen. 

Csak azért nyavalyogtam ennyit, mert nekem most azt kellene megoldanom, hogy egy 13 éve létező, 150 vállalatnál/intézménynél műküdő, több százezer soros ERP rendszer ily módon legyen felvértezve, az adatbázis alapú titkosítás képességeivel. Ja és mindehhez ne kelljen a programozóknak csinálniuk lehetőleg semmit (mert az pénzbe és időbe kerül a cégnek), valamint a megbízhatóságon és használhatóságon se essen túl sok csorba. Nyomozok tovább…

Hivatkozások:

• http://www.oracle-base.com/articles/10g/TransparentDataEncryption_10gR2.php
• http://www.databasejournal.com/features/oracle/article.php/3649956
• http://oraclegeek.net/joomla/content/view/22/38/
• http://rnyb2.blogspot.com/2005/07/should-we-use-transparent-data.html
• http://www.databasejournal.com/features/mssql/article.php/3483931
• http://searchsqlserver.techtarget.com/tip/0,289483,sid87_gci1193101,00.html

Linux-ról Unix-ra

Tudok olyan emberekről, akik szándékosan nem hivatkoznak magyar nyelvű tech hírekre. Azt mondják gagyik és csak az eredeti hír az igazi. Én meg azt mondom ez a fajta viselkedés a műszaki sznobizmus csúcsa és részemről elítélendő. Személy szerint jobb szeretem a hazai hírforrásokat, még ha nem is mindig hitelesek (csak akkor idézek angolt, ha ugyanaz magyarul nincs meg). A magyar szebb is, kényelmesebb is és egyszerűbb beilleszteni, ráadásul azok is olvashatják, akik nem tudnak jól angolul. Egy kis figyelmesség nem árt. Nem kell mindennek tökéletesnek lennie. Lássuk például ezt itt ni: Úgy hírlik nem jött be a Linux a Qantas légitársaságnak.

 

"Az utóbbi időben számos esetben számoltunk be olyan projektekről, amelynek keretében nagyvállalatok windowsos vagy UNIX-os rendszereiket linuxosra cserélték. Az ausztrál Qantas légitársaság esete azért figyelemre méltó, mert éppen az ellenkezőjére készülnek.

A Qantas 2004-ben kötött egy nagyszabású, 10 évre szóló, 455 millió dolláros tevékenység-kihelyezési szerződést az IBM-mel, amelynek keretében mintegy 450 szerverét az IBM Sydney-i adatközpontjában konszolidálták és négyötödüket UNIX-ról Linuxra állították át. Suzanne Young, a vállalat pénzügyi fejlesztésekért felelős vezetője egy konferencián kifejtette, stabilitási problémáik voltak a Linuxszal, ezért a belső pénzügyi rendszert Linuxról IBM AIX-re migrálják."

 

Részletek itt.

 

Na, de kedves frakkos barátim, emiatt nem kell úgy elkeseredni. Lesz még ilyen több is. Legalább nem Windows-ra váltottak. Jelen helyzetben már azért ez is valami, igaz?

Nyerőgép

Azt olvastam, hogy a legfőbb közösségi közellenség irgalmatlanul nyereséget zsebelt be – már megint. Ha valahogy érdemes csinálni, hát így biztos.

 

"Saját előrejelzésénél és az elemzői várakozásoknál is jobb negyedévet zárt a Microsoft, köszönhetően a Windows Vista és az Office 2007 sikerének. A vállalat történetének legnagyobb negyedéves nyereségért érte el.

[…]

Az első naptári negyedévben, ami a Microsoft számára a harmaik pénzügyi negyedév, a cég 14,4 milliárd dolláros bevétel mellett 4,93 milliárd dollár, részvényenként 50 cent nyereséget ért el."

 

Részletek itt.

 

Tudom, hogy mindenféle könyvelési hókuszpókuszok miatt nem ez a halálpontos eredmény, de egy naptári évre kivetítve akkor is nagyjából 19 milliárd dollárra rúg. Ez magyarra fordítva úgy 3500 milliárd forint lesz majd. EU-bírságok ide, kártérítési perek oda, szabadalmi fenyegetések amoda.

 

Nemrég valamelyik jóstehetség a saját webnaplójában a Microsoft haldoklásáról cikkezett. Nos azt hiszem, ha ilyen az elmúlás, akkor annak kellemetlenségét bármely cég boldog magára vállalná. Halleluja!

 

Kedves elvtársak!

Igen-igen ti, akik odaát napi 24 órában a főgonosz romlását kívánjátok, szomorú hírem van a számotokra: odébb van az még, de jócskán. Addig is lehet siránkozni mint megannyi Robin Hood a sherwoodi erdő szélén, hogy: "Micsoda mocskos egy népnyúzó bagázs!" Az hát, elveszik a szegények pénzét és a saját zsebüket tömködik vele – tele.

Csiki-csuki

Azt mondják odaát, nem számít hogy a szoftver nyílt forrású-e, a lényeg hogy jól működjön. Azt mondom erre, hogy valóban mindegy, ha a szoftverhez van megfelelő támogatás.

 

"…az ügyfelek számára a legfontosabb kérdés, hogy egy szoftver megoldja-e az üzleti problémájukat és ha igen, milyen előnyöket biztosít. A forráskód nyitottsága vagy zártsága a legtöbbször nem döntő tényező…

[…]

…a nyílt forrású alkalmazások még nem érik el a vállalatok által elvárt szinten. Nemrégiben a Jefferiesnél egy nyílt forrású ügyfélkapcsolati megoldást kerestek és hosszas válogatás után sem találtak olyat, amely minden szempontból megfelelt volna a pénzügyi szektor szigorú követelményeinek. "De ha még lett is volna, a nagy kérdés amit fel kell tennünk: mi történik ha az alkalmazás nem működik? Ki foglalkozik majd vele?"

 

Részletek itt.

 

A szoftvertámogatás nekem nem azt jelenti, hogy levelezőlistákon bóklászva, email-eket böngészve kapom a segítséget (vagy nem), hanem alkalomadtán hús-vér emberek formájában. Akik, ha baj van kijönnek, segítenek, elhárítanak és megoldanak. Ezért fizetek többet. Olyan cég, amelyik a szoftvere mellé nem tud a hagyományos kapcsolati módszereken kívül személyes támogatást adni, szóba se jöhet. Természetesen ilyenkor nem egyszerűen programokról, otthoni bohóckodásról beszélek, hanem nagyvállalati rendszerkről (én ebben élek, más nem érdekel).

 

A mi cégünk konstrukciója is olyan, hogy a bevezetés után létezik egy 1 éves garanciális időszak, amely alatt a megrendelő ingyen megkap minden hibajavítást, illetve jogszabálykövetés vagy más téma miatti módosítást. Ha letelik ez az időszak, akkor "némi" fizetségért cserébe köthet velünk egy olyan szerződést, amiért újabb 1 (vagy a megállapodot) évre meghosszabbítódik a támogatási időszak. A támogatási díj mértéke sokmindentől függ (modulok száma, megállapodásos ár, felhasználószám, új üzlet behozatala, stb). A cégek/intézmények ezért évente 150 ezertől akár 8 millió forintig terjedő összeget is kifizethethetnek – egyenként.

 

Több pénzért több szolgáltatás is jár. Sőt, van úgy, hogy ezért grátisz fejlesztéseket és személyes, akár napokig tartó támogatást is nyújtunk az ország bármelyik részén. Segítünk a problémák megoldásban, oktatunk, telepítünk, ha kell helyettük rögzítünk vagy épp javítjuk az adatbázis-adatokat. Probléma van az adatbázissal és mi nem tudjuk megoldani? Sebaj, kihívjuk a gyártó magyarországi szakemberét, hogy a helyszínen oldja meg a feladatot. Nem működik vagy lassú a hálózat, operációs rendszer és mi nem leljük rá a megoldást? Sebaj, kihívjuk a cég hazai képviselőjét és együtt segítünk, ahogy tudunk. Természetesen ezek mellett a klasszikus telefonos, faxos, email-es támogatások is megvannak (külön HelpDesk csapat gondoskodik róla). Mindent nyilvántartunk az első telefontól kezdve az utolsó javítócsomag kiküldéséig, bár azt hiszem ez ma már természetes (úgy értem mindenki így csinálja).

 

Számomra ez jelenti az igazi támogtást. Sokszor volt már olyan, hogy "gyári" Oracle, Microsoft vagy IBM szakemberekhez kellett fordulni. Mindig segítettek, hiszen a multiknál legtöbbször erre külön, a partnerekhez rendelt csapat áll rendelkezésre. Az a helyzet, hogy ez az, ami lényeges. Egy fórum, email, de még egy telefon is vajmi keveset jelenthet akkor, ha tényleg nagy a baj. Márpedig egy több ezer felhasználós vállalatnál/intézménynél, ahol egy hatalmas ERP rendszer üzemel néha nagy bajok szoktak ám történni.

 

Amíg egy nyílt forráskódú szoftvert fejlesztő, forgalmazó képződmény (mert néhány kivétellel vállalatnak nem merném őket nevezni) erre nem lesz képes, addig egy felelős informatikai vezető nem vállalhatja fel a kockázatot, még ha látszólag "ingyen" is van a szoftver (persze összességében és valójában sosenemsenicsis ez ingyen, csak mindenki azt hiszi – vagy azt hitetik el vele).

 

Aki olvasgatta az utóbbi napokban elkövetett bejegyzéseimet, az biztos úgy véli esküdt ellensége vagyok a nyílt forráskódú megoldásoknak. Nos, nem teljesen van ez így. Pontosabban nem mindig. Magán, oktatási, karitatív és kutatási célok érdekében elfogadom, sőt támogatom, hovatovább – micsoda fertő – magam is használom (néha). Ezen kívül egyetértek azzal, hogy a programozóknak ez még akár jó mulatság, férfimunka is lehet, DE… Az általam örökké emlegetett nagyvállalati kategóriában számomra most még elfogadhatatlan. Hacsak nincs hozzá valami megbízható, szükség esetén igénybe vehető, személyes támogatás. Ez itt mind az én véleményem volt, és nem baj, ha másnak más.

 

Ja igen, az openmatyikat ma nem zrikáltam, pedig volna miért. Legyen egyszer nekik is jó napjuk.

A .NET miatt perlik a Microsoftot

A cím kissé megtévesztő, mert így ebben a formában szerintem nem fedi a valóságot.

 

"Egy delaware-i cég keresetet nyújtott be egy texasi bíróságon a Microsofttal szemben, amiért az – szerinte – .NET keretrendszerével megsérti egyik szabadalmát. A Vertical Computer Systems (VCS) a 6,826,744 számú, még 2004-ben megítélt szabadalma egy weboldalak generálására használható objektum-alapú keretrendszer alapötletét védi le, amelyet a cég szerint a Microsoft az oltalmat sértő módon használ fel új programozási platformjában."

 

Részletek (magyarul) itt. (tudom, hogy ez a webhely nem a legnagyobb színvnalú, de a lényegen ez nem változtat semmit)

 

"Vertical Computer Systems, Inc. is a provider of administrative software, Internet core technologies, and derivative software application products through its distribution network. VCSY’s main administrative software product is emPath(R), which is developed and distributed by NOW Solutions, Inc., the Company’s wholly-owned subsidiary. VCSY’s primary Internet core technologies include SiteFlash, ResponseFlash, NewsFlash, and the Emily XML Scripting Language, which can be used to build web services. The Company also markets a Managed Baseline Solution comprised of two security products (IA and StatePointPlus(R))."

 

Részletek (angolul) itt.

 

Biztos, hogy a .NET techolóia az egyetlen, amelyik a kifogásolt módon generálja a weboldalakat? Gondolkodjunk el rajta…

Itt a jövő

Legalábbis az Intel tálalásában. Az az igazság, hogy ilyen videot már 5 évvel ezelőtt láttam a Microsoft konfereciákon. Ettől függetlenül biztos, hogy évekre előre megvan minden technológiájuk, és mi csak cseppenként kapjuk a frankót. Pénz, technológia, kutatás = eredményesség. Pénz nélkül erre nem kerülhetne sor.

 

"Remek. A harmadát nem értjük, mert nagyon külföldiül van, a másik harmadában meg nem tudjuk, mi történik, de attól még pofás kis jövőképet hozott össze az Intel. Végre van némi elképzelés arról, hogy merre kéne fejlődnie a számítástechnikának. És az megvan, hogy Beethoven kínaiul is Beethoven?"

 

Részletek itt.

 

Csak az a cég viszi előre a világot, amelyik milliárdokat öl kutatás-fejlesztésbe. Ezek pedig tetszik vagy nem: a multik. Igen, azok a velejéig mocskos, kapitalista multik. Az Intel, a Microsoft, az IBM, az Oracle, a Sun, a HP, a Cisco, stb. Nyílt forráskód? Ugyanmár. A támogatóik csak a maguk igazát hajtogatják, csak a saját dicsfényükben sütkéreznek, de egyszer majd úgyis felébred a világ és rájön, hogy mekkora szemfényvesztők az ilyenek mind. Ahol nincs elég pénz, ott nincs elég technológiai fejlődés. Már vagy 3000 éve ilyen a világ. A pénz pedig csak a profitorientált vállalkozásoknál terem. A világ megtartásához nem elég 1 millió lelkes kisdobos programozó. Sem pedig azok az elvtársak, akik őket manipulálják és heccelik a multik, meg persze egymás ellen is.

 

Apropó, mikor terjed már el az openkakaó, openpárizsi meg az openkifl (hogy az openörömlányokról ne is beszéljek)? Ó be jó lenne, ha reggel befordulnék a sarki fűszereshez, és leemelnék a polcról néhány ingyenes terméket az imént említettek közül. Openreggeli lenne a javából, nem igaz tovarisi? Mindenki csak a szükségletei szerint. Hogy is hívták ezt?

Az SAP tovább hódít

Szerencsés bagázs. Az ERP piacon egyike a mi konkurrenciánknak (meg a Microsoft, meg az Oracle is). Sokszor nyomultunk ugyanazon a helyen, hol ők, hol pedig mi nyertünk. Hogy utálom-e a versenytársainkat? Egyáltalán nem. Pedig több pénzük és jobb helyezésük van, mint nekünk. Ettől még senkit se kell utálni. Szerencsésebbek, szervezettebbek és rengeteg pénzük van. Ez van. Ők is teszik, ami a dolguk (nyomulnak, törekszenek, fitogtatják az erejüket), meg mi is (próbálkozunk). Közhely ugyan, de azért mégiscsak ez az élet rendje, igaz?

 

"Az SAP AG közzétette a 2007. március 31-én zárt első negyedévre vonatkozó előzetes pénzügyi eredményeit. A szoftvereladásokból és a szoftverekhez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatásokból származó árbevétel 2007 első negyedévében 9%-kal, 1,52 milliárd euróra növekedett 2006. megfelelő időszakához (1,39 milliárd euró) képest."

 

Részletek itt.

Hüp, hüp…

Aki ma még nem röhögött eleget, az olvassa el a HÜP, azaz HUP-portálon indított szavazást, pontosabban a hozzá tartozó véleményeket.

 

Régóta mondogatom, hogy az emberek lelkivilgával valami nagyon nem stimmel odaát. Brrrr! Ha nem a Microsoft-ot vagy a Windows-t becsmérlik, akkor egymást gyepálják. Ha azt megunták, akkor új ellenséget néznek, például egyik vagy másik linux disztribúciót. Ha már abból is elegük lett, akkor a Mac OS X-et vagy a Solaris-t pécézik ki, esetleg újra a Microsoft-ot. Fő a változatosság. Szomorú, hogy felnőtt emberek mire képesek (szerencsére néhány olyan kivétel is akad köztük, aki józanul látja a helyzetet, legalábbis a hozzászólások szerint).

 

Hihetetlen, mennyire nem veszik észre, hogy ez a fajta viselkedés egy picit se segíti az ügyüket. Állandóan kígyót-békát kiabálnak másokra (meg persze egymásra is), ugyanakkor elítélik azokat, akik hasonlóan viselkednek, mint saját maguk. Kívülről nézve nagyon mókás. Többnyire utálják a multikat, mocskos pénzhajhász monopolista-kapitalista, szabadalombitorló bagázsnak tituláljuk őket, de valójában nem sokban különbözek tőlük. Kettős mérce. A szent grál keresése érekében minden megengedett. A hit erősebb mindennél.

 

Pedig jobban tennék, ha ehelyett a saját imádatuk tárgyát tennék rendbe. Lenne még munka bőven. Ha igazán akarnák, hogy a linux meghaladja a 0.7%-os részesedést az asztali operációs rendszerek piacán, és egy picit ők is elfogadottabbá váljanak az üzleti világban, akkor bizony neki kellene végre durálni magukat, nem pedig másokkal foglalkozni. Elsőként nem ártana talán egy kis fegyelmet, tiszteletet, szerénységet meg alázatot tanulni, aztán békén hagyni az ellenfeleket, és megszokni, hogy együtt mégiscsak hatékonyabb lenne. Elvégre embeek vagyunk nem? Vagy tán épp ez a baj?

 

Így vagy úgy én mégis azt hiszem, nyugodtan hátradőlhetek a kanapémon. Amíg a közösség tagjai ilyen viselkedést produkálnak, addig nincs mitől félni. Hüp, hüp…

FreeBSD – Linux összehasonlítás

Elkészült egy új dokumentumfordítás, amely nagy vonalakban a Linuxot hasonlítja össze a FreeBSD-vel. Régebben már olvastam ennél jobbat is, de azért megéri átfutni.

IT blogok gyűjteménye

Lepenye Tamás webnaplójában olvastam, hogy indítana egy kezdeményezést, melyszerint az IT webnaplókat össze kellene gyűjteni egy csokorba. Helyes.

 

Maximálisan támogatom az ötletet, bár volt közte két mondatrész (pl. a "hiteles infrmáció" és az, hogy "a webnapló szerkesztője teljes mértékben lehet elfogult"), ami miatt az egész sikerességével kapcsolatban némi kétségem támadt. Azért, mert rendszerint amikor valakire rásütik az elfogultság bélyegét, akkor sokan úgy gondolják, hogy az már nem lehet hiteles vagy fordítva. A linux-os társadalom számára nem hiteles a Microsoft, vagy aki mellettük érvel, ezért odaát szinte minden szakmai megmozdulásukat elfogultnak tartják, meg kétségbe is vonják (fordítva mondjuk nem tapasztaltam ugyanezt, legalábbis ennyire nem). 

 

A példa kedvéért gyorsan kiragadtam egy idézet abból a webnaplóból (pontosabban az egyik hozzászólásból), amire a Tamás is hivatkozott még az elején, íme.

 

"csy" azt mondja: "Ez mind szép és jó, csak ezt nem 2007ben, kapkodva kellene csinálniuk, hanem innovásióval, támogatásokkal NYITOTT FORRÁSKÓDDAL, normális supporttal, normális termékekkel kb 5 éve" – Ez a beidézett vélemény egyébként a Microsoft-ra vonatkozott (ki másra?).

 

Nos, szerintem amit ez a "csy" becenevű illető állít, az a legnagyobb butaságok egyike. Végletekig elfogult, és számomra nem hiteles. Ez nem zsigeri elutasítás, csak egyszerűen könnyű megcáfolni. Egyrészt azért, mert pont a Microsoft az, aki dollármilliárdokat öl a kutatás-fejlesztésbe, tonnaszám szórja a pénzt támogatásokra (akár szoftverről, akár oktatásról van szó), és elég sok normális terméke van – meg nyilván olyan is, amelyik nem (a szokásos nyílt forráskódúak szájából elhangzó óbégatással most ne foglalkozzunk, mert az csak pusztán dacból fakad, amolyan "16 éves lettem, utálom a szüleimet…", vagy valami ehhez hasonló szinvonalú és értékű vélemény).

 

Szóval ezektől félek. Na, de lehet, hogy csak én aggályoskodom itt feleslegesen, és valójában a nyílt forráskódú közösség a linux-rajongókkal az élen szerények és megértőek, közöttük számos félreismert zseni tengeti napjait, a Microsoft meg csupa hülyék gyülekezete mind egy szálig (pl.: itt az egyik "leghülyébb", ugye?).

 

A kezdeményezés ettől függetlenül figyelemre méltó és támogatandó. Hajrá!

A munkahelyi email is magántitok

Hát… nem is tudom mit mondjak erre. Egyrészt jó, másrészt viszont nem. A magáncélú levelezés túlzásba vitele mérhető károkat okozhat, főleg egy nagyvállalatnál.

 

"A munkahelyen bonyolított internetes forgalom, különösen a személyes jellegű e-mailek és webböngészés a személyes adatok védelmének hatálya alá esik, és titkossága az alapvető emberi jogokhoz kötődik — mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága. Az ítéletet az Európai Emberi Jogi Egyezménybe is belefoglalták, így az 30 ország jövőbeni bírósági ügyeiben iránymutatónak tekinthető, Magyarországon is."

 

Részletek itt.

Szoftver 3 dollárért

Ejha! Három dollárért szoftvert adni a fejlődő országoknak, hmmm. Személy szerint bírom a sátánt nagyon (még ha a pokolra is kerülök érte), de ez azért már egy picit gyanús.

 

"A célja: megduplázni a globális PC felhasználók számát. A csomagban Windows XP Starter Edition, Microsoft Office Home és Student 2007 lesz egyéb más oktatási célú szoftverek társaságában.

 

A 3 dolláros csomagot 2007 második felétől kezdik árusítani azon fejlődő országok kormányainak, amelyek vállalják, hogy a szoftverek mellé olyan számítógépet biztosítanak az iskolák számára, amelyek képesek a csomagban levő szoftverek futtatására. A Microsoft nem jótékonykodásból árusítja ilyen olcsón a szoftvereit. "Ez nem emberbaráti cselekedet, ez üzlet." – mondta a microsoftos Orlando Ayala a Reuters-nek."

 

Eredeti hír itt.

Új MINIX 3.1.3

Sok sikert kívánunk a Minix-nek meg a papájának is. Nagy tisztelője vagyok mindkettőjüknek.

 

"Megjelent egy korai előzetes a Minix következő kiadásából 3.1.3-as verziószám alatt. Az időközi kiadás leginkább azoknak a fejlesztőknek szól, akik kíváncsiak arra, hogy mi újság a "bleeding edge" Minix-ben. További információk találhatók a release notes-ben és a letöltési oldalon. További hír, hogy mostantól heti snapshot készül a Minix-ből."

 

Eredeti hír itt.

 

Két idézet, melyek a hírhez kapcsolódnak:

 

"Pontscho" mondta: "Ha van esze akkor valoban nem enged be olyan gany kodot, ami eleg durvan elo tud fordulni a linux kernelben. Hal’sten a 2.6-os szeriaban nem kellett turkalnom, de a 2.4 valami otvar helyenkent. Pl. az IDE alrendszer, kemenyen elcsodalkoztam, hogy az mukodott valaha."

 

"Replaced" írta: "ha valaki a XXI. szd-ban ugy dont, hogy uj operacios rendszert kezd el irni, az szerintem irjon XXI. szd rendszert es ne masoljon egy tobb mint 30 eves konstrukciot. legalabb is az vinne elobbre a vilagot, nem egy ujabb unix clone"

 

Az előbbihez nem tudok hozzászólni (csak megjegyzem magamnak), az utóbbi viszont beletrafált a lényegbe.

Kenyér vagy szoftver?

Nézzük mit ír az újság: "Drágának tartják a spamszűrést a magyar számítógép-felhasználók. Az MPP által 500 fős mintán végzett felmérés szerint az e-mail címmel rendelkezők mintegy 86%-a legfeljebb az ingyenes, vagy csak egy rövid próbaidőszakig használható spamszűrőket hajlandók kipróbálni, ám a szoftverre már nem akarnak áldozni: a lejárat után nem vásárolnak licencet."

 

Eredeti hír itt.

 

Legnagyobb szomorúságomra ez a jelenség már évek óta felütötte a fejét. Nem csak a kéretlen levelek fejlesztői járnak ilyen cipőben, hanem bárki, aki pénzt keres a szoftverrel (na jó, nem bárki, mert pl.: a birodalom  – velünk ellentétben – biztos nem szenved hiányt semmiben). Egyrészt a szoftvert lehet másolni, kenyeret, tejet meg persze sört pedig még nem találtam a fájlcserélő hálózatokon (pedig tessék elhinni, úgy kerestem, mint magyar miniszterelnök az igazmondás gyökerét). A szoftverlopás, zene és film másolás, fájlcsere még ha illegális is, sokak szemében valójában "bocsánatos" bűn. Bezzeg a szupermarketben a polcról leemelt cucc zsebbe való begyömöszölését senki se tolerálja (nem is szép dolog).

 

Időnként, ahogy hallgatom a nyílt forráskódú modellt majmoló ifjoncok forradalmi hevülettel teli megnyilvánulásait, hát komolyan mondom megrémülök. Már-már úgy érzem a többi senkiházi céggel együtt mi is természetellenes bűnt követünk el, amikor pénzt kérünk a szoftverért, a hozzá társuló szolgáltatásért, meg licencdíjat számítunk fel a felhasználásért. Én kérek elnézést. A következő hónaptól a fizetésemet is vissza fogom utasítani. Én leszek legújabb Teréz Apu vagy valami hasonló.

 

Ha jól bele gondolok így van ez mindennel. Még a szolgáltatás se maradhat ki a mókából. A felhasználóink, ügyfeleink többségénél csak azért adnak ki pénzt szívesen, amit kézzel is megtaperolhatnak. Például számítógépért, nyomtatóért, monitorért meg efféle matériákért. Szoftver!? Hahh, az ördög műve az biztos! Se megfogni se földhöz vágni nem lehet, fizetni meg tiszta ciki érte.

 

Sokan nem is gondolnák, hogy havonta a fejlesztési költségeknek csak a humán oldala (amibe az emberek bére kerül) legalább 10 millió forintot kóstál, meg a rezsi és egyéb állatfajták. A szoftver előállítása iszonyatosan drága. Nem elég fejleszteni, azt a hülye is tud. Mellette tesztelni, dokumentálni, bevezetni, oktatni, helyszínre utazni, személyesen segíteni, problémát megoldani is kell. Ezek így összesen felülről ütik az 50 misit. 

 

Most persze majd jön az a blabla, hogy "Bezzeg, ha nyílt forráskódú lenne!". Ja, bezzeg. Mi sem egyszerűbb ennél. No ha így van, kérem jelentkezzen az, aki meg szeretne tanulni egy új, 4GL-es fejlesztői környezetet (amit persze előzőleg már megvásárolt magának a zsebpénzéből úgy nagyjából 1 millió forintért). Ha ez megvan, akkor már csak annyit kellene tenni, hogy betanulni az összes nálunk alkalmazott fejlesztői szabványt, meg az erre a célra kifejlesztett programozói keretrendszert (ez kb. fél év), aztán igazodni az ISO9001:2000 fejlesztőkre vonatkozó követelményeihez, majd tartani magunkat a határidőkhöz, rendszeresen elszámolni a munkával (elviselni a felelősségrevonást), órányi pontossággal nyilvántartani, hogy melyik nap, mikor, mit ügyködtünk. Végül, de nem utolsó sorban tudni kell olvasni majd megvalósítani a programozói specifikációkban leírtakat, betartani a szabályokat, és megszokni, hogy izgalmas és felemelő dolgok helyett csupa olyan ügyviteli marhaságot kell programozni, amitől még éjjel is vattát köp az ember. Ja, és mindezt naponta, 10 éven keresztül, legalább a lelkesedés látszatát fenntartva. Csupán csak ennyi.

 

Aki vállalja hogy ingyen, otthon a szabadidejében, az imént megismert feltételek mellett csak úgy hobbiból besegít, az máris dobhat egy email-t. Ígérem, ha elég ember összegyűlik azonnal megnyittatom forráskódot és közzéteszem a webhelyünkön. Az első feladat egy csodálatos értékvesztési elszámoló és lekérdező program kódolása lesz. Aki kapja marja. De aztán legyen ám eredmény!

 

Szóval a kenyér… az igen, na az már valami! A szoftver? Az semmi.