Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál

Érdekes tanulmány. Szomorú, de ezek itt nálunk is tudásmegosztást akadályozó tényezők.

  – "Továbbra is jellemző az az érv is, hogy a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat"
  – "Nincs idő a tudás megosztására"
  – "Nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz"
 
"A magyarországi cégek több mint háromnegyede a tudást stratégiai eszköznek tekinti, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb (22%) azon társaságok aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét TM-programot. A KPMG-BME Akadémia és a veszprémi Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke közös felméréséből kiderül, hogy a cégek átlagosan árbevételük alig 2 százalékát fordítják a tudásmenedzsment fejlesztésére, azaz még jelentős a különbség a TM fontosságának felismerése és a gyakorlati lépések között. A cégek azonban elismerik, hogy a tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen annak integrálása a napi munkába, a munkatársak motiválása, a tudás megosztása és az új tudás létrehozása…"
 
Részletek itt.

A Microsoft már tervezi a Windows utódját

Vajon ez már a Singularity? Hmmm…

 

"A Microsoft illetékesei egy szerdán megrendezett konferencián először hoztak nyilvánosságra információkat egy a cég berkeiben már tervezés alatt álló, teljesen új alapokra helyezett operációs rendszerrel kapcsolatban. Az alapkoncepiójában a jelenlegi Microsoft operációs rendszerektől teljesen eltérő új OS bemutatása majdan hasonlóan jelentős eseményt képezhet, mint egykoron a Windows NT kiadása, amelyben önálló operációs rendszerré vált az addig csak a DOS felett kiegészítő szofterként futó grafikus felület.

 

A többmagos rendszerek által biztosított számítási teljesítményének teljes kihasználásához olyan operációs rendszerekre és olyan fejlesztőeszközökre van szükség, amelyek ma még nem léteznek, foglalta röviden össze az új architektúra bevezetését indokló tényeket Bryan Barnett, a Microsoft az új rendszer tervezésével foglalkozó kutatócsoportjának vezetője.

 

A szakember szerint bár értelemszerűen a mai Windows rendszerek is képesek akár többmagos környezetben is futni, azonban közel sem képesek az azokban rejlő teljes potenciált kihasználni. Ez az egész nem csak a többmagos architektúrán történő futásról szól. Hanem arról, hogy mi szükséges a képességek teljes kiaknázásához.

 

Bár az új operációs rendszer tervezése annyira kezdeti fázisban van, hogy még fejlesztési ütemterve sincs, Barnett elmondása szerint már az előkészületek megkezdődtek kisebb – egyelőre függetlenül dolgozó – munkacsoportokon belül.

 

A Microsoft jelenleg fő erőforrásait a Windows Vista befejezésére fordítja, amelynek végleges változatát a végfelhasználók várhatóan legkorábban 2007 elején szerezhetik majd be."

 

Eredeti hír itt.

Nőtt a Red Hat bevétele

Mint tudjuk a RedHat a Linuxosok Microsoftja.

 

"Majd 40 százalékkal nőtt a Red Hat bevétele

A vállalati megrendelések emelkedésének köszönhetően 38 százalékkal növekedett a Red Hat bevétele a május 31-én véget ért első negyedévben. A cég 84 milliós bevétel mellett 13,8 millió dollár nyereséget ért el, egy évvel korábban 60,8 milliós forgalomról és 12,4 milliós profitról számolt be. Az előfizetéses szolgáltatásokból származó bevétel meghaladta a 71 millió dollárt és egy év alatt több mint 60 százalékkal növekedett.

Az eredmények némileg felülmúlták az elemzők várakozásait, a Red Hat részvényeinek árfolyama mégis 5 százalékkal csökkent. A befektetők láthatóan nem voltak elégedettek a növekedés ütemével, illetve a nyereségtermelési képességgel. A legutóbbi negyedévben a Red Hat közel kétszeresére tudta növelni profitját, most azonban csak 11 százalékos növekedést produkált. Charlie Peters pénzügyi igazgató szerint a nyereség a részvényalapú kompenzációs csomag és adóterhek miatt nem növekedett a várt mértékben.

 
Iparági elemzők szerint a Red Hat a jövőben további piaci részesedést fog elvenni a Novelltől, elsősorban a kis- és középvállalati szegmensben. A Novell legutóbbi, április 30-án zárult negyedévében 10 millió dollár bevételt ért el a SUSE Linux forgalmazásából."

 
Eredeti hír itt.

Oda lett a WinFS

Pedig ez az adatbázis-alapú fájlrendszer (WinFS), amiről szó van – baromi jó lett volna. Sajnálom, hogy most nem lesz belőle semmi. Valami történhetett, amiről nem tudunk. Vagy olyan technikai problémák léptek fel, mint annakidején az In-Memory Database (IMDB) kísérletek során, amiből szintén nem lett semmi.

 

"A WinFS projekt vezetője pénteken jelentette be blogjában, hogy a Microsoft gyakorlatilag leállította a szóban forgó, egykoron az információtárolás és -visszakeresés forradalmasítójaként beharangozott fájlrendszer fejlesztését. Bár Quentin Clark a néhány hete megrendezett TechEd konferencián még maga is az akkor még hamarosan kiadni tervezett WinFS Beta 2 előnyeit ecsetelte a megjelentek számára, most a projekt leállításáról volt kénytelen tudósítani."

 

Eredeti hír itt.

A magyarok digitális analfabéták

Az utóbbi időben már nem sokra becsülöm a saját népemet (pedig pár éve még nagyon hittem magunkban). Irigyek vagyunk, nem segítünk egymáson, széthúzunk amint lehet mindenkor és mindenhol és egyáltalán nem vagyunk fogékonyak az újra. Amolyan buggyosgatyás, fütyülősbarackos, csujogató népség, akin bátran röhöghet az egész világ – mert megérdemli. Sajnálom, hogy ezt mondom, hisz én is közéjük tartozom.

 

Ez a cikk leírja miért vagyunk, leszünk mi mindig is életképtelenek. Legalábbis e téren biztos.

A Linux nem fenyegeti a Windowst…

…az asztali operációs rendszerek piacán. Ezt állítja Bill Hilf menedzser, a Microsoft nyílt forráskódú fejlesztések kapcsolattartásával megbízott felelőse (aki egyébként korábban az IBM egyik munkatársa volt).

 

Azt mondták, hogy 2005 a Linux asztali operációs rendszerek éve lesz. Nem lett. Azt is mondták, hogy jó-jó, akkor majd 2006 lesz az. Nem lesz. Miért is?

 

"Bill Hilf jelenleg a kompetitív stratégiákért felelős vezető a Microsoft-nál. Korábban ezt írtam róla: Az MS Linux laborjának vezetője. A Microsoft és a nyílt forrású közösség közti kapcsolatjavítás egyik kulcsfigurája. Ahogy magát jellemzi: egy nem-microsoftos, aki a Microsoftnál dolgozik. Mielőtt a Microsofthoz csatlakozott volna, az IBM-nél egyengette a linuxos munkálatokat.

 

Hilf azt nyilatkozta a minap, hogy a Linux nem jelent fenyegetést a Windows számára desktop-on, és szerver területen is fogy ki belőle a gőz.

 

A szakember megjegyezte, hogy tudósok azt jósolták évekkel ezelőtt, hogy a Linux lendületbe jön majd a desktop területen, de ez nem történt meg. Hilf sorolja az okokat: hiányzik a szorosan integrált és tesztelt desktop termék, a laza fejlesztési modellje megakadályozza a Linuxot, hogy az sikeres legyen a desktop területen.

 

Szól néhány szót a nyílt forrású fejlesztésről is. Hilf szerint a csoda nem a nyílt forrású szoftverben van, egyáltalán semmi köze a kódhoz. Szerinte a legtöbb nyílt forrású kód "borzasztóan alsóbbrendűbb" mint a zárt forrású társaik.

 

A vezető nem mulaszotta el, hogy megdícsérje elődjének, a Linux "verő" Martin Taylor-nak a "Get The Facts" marketing kampányba fektetett munkáját. " 

 

Eredeti hír itt meg itt.

A legveszélyesebb alkalmazások toplistája

A felmérés elsősorban abból indult ki, hogy a felhasználók túlnyomó többségét nem érdekli a frissítés (ami igaz is). Sokan azt se tudják eszik vagy isszák, ezért rendszerint nem is töltik le, és nem is telepítik, hiszen gőzük sincs, hogy kell. Azok az alkalmazások, melyek képesek automatikusan letölteni a frissítéseket, majd eztán telepíteni is, azok biztonságosabbnak tekinthetők – függetlenül attól, hányszor és mikor jelenik meg rájuk javítás. Ugyanis ezesetben a felhasználónak semmit se kell tennie, csak egyet kattintani és kész. Tehát nagyobb az esély arra, hogy települ a frissítés, ellentétben a "kézi" frissítét igénylő alkalmazásoknál. Ugyanez vonatkozik azokra a rendszerekre, melyek képesek illeszkedni egy vállalat szintű, automatikus menedzsment szoftverhez. Ezekkel a rendszergazda automatizálni tudja a számítógépek (szerverek, kliensek) frissítését anélkül, hogy afelhasználó bármit is észlelne.

 
"…A Bit9 a legnagyobb kockázatot jelentő alkalmazások felmérése során az amerikai NVD (National Vulnerability Database) besorolásait vette alapul. A legveszélyesebb alkalmazások toplistájának élén a következő szoftverek szerepelnek:

  1. Mozilla Firefox 1.0.7
  2. Apple iTunes 6.02 & Quicktime 7.0.3
  3. Skype Internet phone1.4
  4. Adobe Acrobat Reader 7.02, 6.03
  5. Sun Java Run-Time Environment 5.0 Update 3, JRE 1.4.2_08"

 

Részletek itt.

Bajban a Novell?

Úgy látszik mégsem megy olyan jól a szekér. A nyílt forráskódú ilozófia szerintem alkalmatlan a pénzcsinálásra, vagy legalábbis néhány ügyeskedőn kívül nem sokan képesek megélni belőle.

 

Menesztették a Novell vezetőit:

 

"A tulajdonosok elégedetlensége végül Messman és a pénzügyi vezérigazgató lecserélését eredményezte.

A Novell igazgatótanácsa tegnap menesztette a nyílt forrású átállásból üzleti sikert kovácsolni eddig képtelen szoftvervállalat vezérigazgatóját és pénzügyi vezetőjét…"

 

Részletek itt.

A Microsoft tíz legnagyobb melléfogása

Egy érdekes cikk jelent meg az Microsoft-Watch portál gondozásában. Vajon melyek voltak a Microsoft legnagyobb ballépései?

 

Íme:

 

1.Microsoft BOB (and son of BOB – Clippy)
2.Windows ME
3.Tablet PC/Pen Computing/eBooks
4.SPOT (Smart Personal Object Technology) watches
5.Microsoft Money
6.DOS 4.0: MS-DOS
7.Microsoft TV
8.MSNBC partnership/Microsoft as a content player
9.Live Meeting web conferencing software
10.No Microsoft Linux!

Részletek itt.

Bill Gates visszavonul – majd

Nosza. A mű kész, az alkotó pihen.

 

"Két éven belül, fokozatosan felhagy a világ legnagyobb számítástechnikai cége napi ügyleteinek irányításával Bill Gates – jelentette be helyi idő szerint csütörtök este a maga a Microsoft alapítója és elnöke. Gates elmondta, hogy felségével, Melindával a jövőben több időt és energiát kíván szentelni az általuk eddig is folytatott jótékonységi tevékenységnek, mindenekelőtt az éhezők segítésének és az egészségügyi ellátás javításának a fejlődő országokban.

 

A Microsoft napi ügyleteiből történő kivonulása ellenére Bill Gates elnökként megmarad a társaság élén, és – mint fogalmazott – stratégiai tanácsadóként a jövőben is segíteni kívánja cégét a legfontosabb projektek megvalósításában.

 

A tekintélyes Forbes magazin a közelmúltban számolt be arról, hogy Bill Gates mintegy 50 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere. Ezzel szinte egy időben feleségével együtt egy másik titulus is kijutott neki, a Time magazin ugyanis a világhírű rockzenésszel, Bonóval együtt "az év személyiségének" választotta. A "Bill és Melinda Alapítvány" pedig a maga mintegy 30 milliárd dolláros vagyonával a világ legnagyobb jótékonysági szervezete."

 

Eredeti hír itt.

A natív kód vége?

Régóta kísérleteznek, úgyhogy ennek egyszer be kell következnie. Jó példa rá a Microsoft operációs rendszerre vonatkozó kutatási projektje, melynek neve: Singularity.

 

"A minap jelent meg egy cikk a Slashdoton, amiben a szerző arra a kérdésre próbál választ kapni, hogy vajon a natív kódot generáló programozási környezetek, mint például a C, C++, Fortran, Ada stb. háttérbe fognak-e szorulni (ha már nincsenek is abban) az értelmezett (interpreter) nyelvekkel szemben. Különös tekintettel arra, hogy a JIT (Just-in-time) fordítók igen jó eredményeket tudnak felmutatni. A kérdéshez adalékként végeztem egy-két egyszerű teljesítmény tesztet az alábbi nyelvekkel: C, Java, (az eredeti cikkben .NET is szerepelt, de a szerző ezzel nem számolt – PutAbout)  python, php, perl, ruby."

 

Eredeti hír itt.

Az MS megváltoztatja az antivírus piacot

Íme egy újabb ajtórés, ahova betették a lábukat.

 

"A Microsoft múlt hónap végén kezdte meg a Windows One Care Live nevet viselő antivírus szoftver forgalmazását az Egyesült Államokban, és ezzel beváltotta régóta hangoztatott ígéretét. Eugene Kaspersky, az orosz Kaspersky Labs vezetője ezzel kapcsolatosan egy tegnapi sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, ő úgy véli, hogy az új konkurens piacon való megjelenése mindenféleképpen változásokat fog eredményezni; "Kétségkívül minden biztonsági szoftvereket fejlesztő cégre hatással lesz majd a redmondi óriás jelenléte".

 

Szerinte vannak olyan kisvállalkozások, amelyek számára nagy csapást jelentenek a Microsoft antivírus-csomagok, ám a széles termékpalettával rendelkező és minőségi megoldásokat szállító neves cégek életére szinte egyáltalán nem lesz kihatással az új konkurens piaci jelenléte. A versenyképes 50 dolláros áron kínált Windows OneCare Live bevezetése után röviddel a szoftveróriás képviselői bejelentették egy a vállalati ügyfeleknek szánt biztonsági csomag, az Antigen érkezését is. Összességében véve azonban Kaspersky bízik abban, hogy az új Microsoft-termékek pozitív hatással lesznek majd a jövőbeni antivírusfejlesztésekre is, és ezáltal közelebb kerülhetünk egy lépéssel a biztonságos internet fogalmához."

 

Eredeti hír itt.

UnixLite – Új Unix-kernel C++ nyelven

Na, végre egy jó hír a HUP-barátoktól.

 

"Az UnixLite egy szabad, nyílt forrású (GPL licences), pehelysúlyú, C++ nyelven írt Unix/Linux kompatibilis operációs rendszer. A UnixLite, hasonlóan Linuxhoz csak egy kernel. A kernel maga "from scratch" (teljesen újonan, 0-ról) íródott, a legnagyobb része C++-ban. A projekt által használt library az uClibc-ből származik, míg a UnixLite által használt alkalmazásokért nagyrészt a GNU projekt felelős.

 

A UnixLite kernelben fellelhető több gyakran használt Linux rendszerhívás, továbbá binárisan kompatibilis a Linuxszal.

 

A projekt jelenlegi célja az, hogy egy kisméretű, Unix-alapú operációs rendszert tervezzen és implementáljon elsősorban oktatási felhasználásra. A rendszer részletes dokumentációval rendelkezik, így az operációs rendszerek működését tanulóknak nagyszerű oktatási anyag lehet.

Összehasonlítva a UnixLite-ot a MINIX-szel, a legfőbb különbség az, hogy a UnixLite támogatja a paging-et, míg a MINIX nem.

 

A projekt honlapja szerint a kis (~20 000 sorból álló) méretnek és az objektum-orientált C++ nyelvnek köszönhetően a kernel moduláris és könnyen érhető.

 

Néhány jellemzője:

  – támogatja a paging-et és a flat memória modellt, közel úgy mint a Linux,
  – kb. 80 Posix-megfelelő rendszerhívást implementál,
  – binárisan kompatibilis a Linuxszal,
  – lehetővé teszi bash/gcc, és egyéb UNIX eszközök futtatását,
  – Nagyon kezdetleges TCP/IP támogatást nyújt, ami elég lehet például egy egyszerű,
    webszerver futtatásához,
  – nagyon kicsi, kb. 20 000 sor kódból áll,
  – C++-ban íródott, magas fokon moduláris és bővíthető,
  – a Minix 32 bites filerendszerét használja"

 

Azért a HUP-vezér Trey nem bírta megállni, hogy ne nevettesse ki magát ezzel a megjegyzésével: "Szar, mert…, mert… izé, őőő… nem a kopernyó Tanenbaum írta!!111".

 

Azt hiszem Trey-apó örülhetne, ha csak a tizedét tudná annak, amit prof. Tanenbaum.

 

Aki esetleg nem tudná A. S Tanenbaum, az oktatási célból létrejött mikrokernel alapú Minix operációs rendszer atyja, az amszterdami Virje egyetem professzora. Ő az egyik legnagyobb koponya operácós rendszerek témakörben (mellesleg a példaképem). Ez az általam olvasott könyv, melyet szintén ő írt igazi csemege. Közismert, hogy a főpingvin Torvald is nála tanult, amíg itt össze nem rúgták a port.

 

HUP-hír itt.

Eredeti hír (angolul) itt.

RAID-eljünk egy picit-III.

Az előző részben megismertük a RAID filozófiát és elolvashattunk egy rövid történeti áttekintést is. Most végre valahára eljutottunk a leggyakoribb RAID működésének a megértéséig. Nem kertelek sokat, inkább rögtön belecsapok a közepébe.

 

Korábban láthattuk, hogy a RAID-4 eredményesen használható az adatok biztonságos megőrzésére. Igen ám de mi van, ha egyszerre több lemez megy tönkre? Vagy búcsút mondunk az adatainknak, vagy pedig jöhet a RAID-5. A működést talán legegyszerűbben egy példán keresztül lehet megérteni.

 

Tételezzük fel, hogy van egy diszk alrendszerünk, amely 7 db. diszket tartalmaz. Ebből 4 db. adatokat tárol, 3 db. pedig az úgynevezett redundáns diszk (a redundáns diszkek nyújtanak garanciát arra, hogy a sérült adatok bizonyos határok között helyreállíthatók maradnak). Az egyszerűség kedvéért most ismét csak 1-1 bájtnyi (8-8 bitnyi) adattal dolgozunk.

 

1. példa:

   1. diszk (adat)     : 11110000
   2. diszk (adat)     : 10101010 
   3. diszk (adat)     : 00111000 
   4. diszk (adat)     : 01000001 
   5. diszk (redundáns): 01100010 
   6. diszk (redundáns): 00011011 
   7. diszk (redundáns): 10001001

 

Az 5. redundáns lemez bitjeit úgy kapjuk meg, hogy az 1., 2., és a 3. diszk megfelelő bitjeit a már ismert Modulo-2 (vagy XOR) módszerrel összeadjuk. A 6. lemez bitjeit úgy kapjuk meg, hogy az 1., 2., és a 4. diszk megfelelő bitjeit a Modulo-2 módszerrel összeadjuk. A 7. lemez bitjeit pedig úgy kapjuk meg, hogy az 1., 3., és a 4. diszk megfelelő bitjeit is összeadjuk a Modulo-2 módszerrel.

 

Eddig világos nem? Na csak azért…

 

Ez a fenti szabály olyan megoldást ad a kezünkbe, amellyel két diszk egyidejű tönkremenetelét is helyre tudjuk hozni (bármennyire is igyekezett a takarítónéni a jó öreg partvisával szétkaszabolni a szerverünket).

 

Akkor most nézzük meg mi van, ha tényleg tényleg tönkremegy a két diszk. Vagyis a takarítónéni a nagy igyekezettel valóban kiütött két diszket a szekrényből, melyek rögvest bele is csobbantak a langymeleg felmosóvederbe.

 

2. példa:

   1. diszk (adat)     : 11110000
   2. diszk (adat)     : ???????? 
   3. diszk (adat)     : 00111000 
   4. diszk (adat)     : 01000001 
   5. diszk (redundáns): ???????? 
   6. diszk (redundáns): 00011011 
   7. diszk (redundáns): 10001001

 

A példából az derül ki, hogy a 2. és 5. diszknek maxikampeca (ahogyan JarJar-Binks mondaná).

 

Mi a teendő?  Pánikba esni? Na hát azt semmiképpen.

 

Csak annyit kell tenni, hogy…

  – a jól ismert Modulo-2 összegzéssel először kiszámoljuk a 2. hibás adatdiszk bitjeit az 1., 4. és 6. diszkek
    segítségével (10101010),

  – majd miután a 2. diszk már helyreállt az 1., 2., és 3. diszk felhasználásával ugyanígy az 5. hibás redundáns
    diszk bitjeit is (01100010).

 

Ennek következtében megkapjuk az 1. példában látható helyes állapotot. Aki nem hiszi számoljon utána.

 

Természetesen a számolást nem nekünk, hanem a diszkvezérlő szoftvernek kell elvégeznie. Látható, hogy 7 db. diszk (4+3) alkalmazásával legfeljebb két diszk mehet tönkre egyszerre. A módszerből adódóan, az adat és redundáns lemezek bővítésével további tárkapacitt és biztonságot kaphatunk cserébe.

 

Eddig tartott az olvasás és hibajavítás története. A paritás/reundáns bitek kiírása kissé összetettebb folyamat. Egyszer, ha lesz időm talán arra is kitérek.

 

Vége.

 

Felhasznált szakirodalom:

  – Molina-Ullmann-Widom: Adatbázis-rendszerek – MEGVALÓSÍTÁS 

 

További információk:

  – Modulo-2 (XOR) algoritmus – angolul
  – A kettes számrendszerről részletesen 
  – A  merevlemezekről részletesen      
  – Merevlemez fogalmak (cilinder, sáv, szektor)

Új Windows szuperszámítógép

Nofene. Kíváncsi vagyok sikeres lesz-e.

 

"Elkészült a "szuperszámítógépes Windows", a Compute Cluster Server 2003 végleges kódja, a Microsoft ígérete szerint a termék augusztustól lesz elérhető. A Windows Compute Cluster Server 2003-at kifejezetten fürtözött rendszerek csomópontjahoz fejlesztették. A fürtözött rendszerek piaca amiatt vált érdekessé a Microsoft számára, mert azok használata kezd túlnőni a kormányzati és tudományos feladatokon, és a technológia iránt végre igény mutatkozik a vállalatok egyre nagyobb részében is…"

 

Részletek itt.