Nahát, ezek a magyarok!

Suttyók vagyunk mese nincs (jól van na, aki nem az nem). Mindentől írtózunk, ami új, ami változást takar. Mert mi szeretjük őrizni a hagyományokat mi? Buggyosgatya, gulás meg fütyülősbarack. A minap hallottam, hogy honfitársaink többsége ellenzi a felhőkarcolókat, melyek hazai léptékkel mérve, inkább felhőkarcsolócskákat lennének. A fene se tudja miért. Kádár népe már csak ilyen (amíg ki nem halnak, akik még élnek ez tuti így marad). Pedig egy felhőkarcoló, ha szép, akkor szép, de főleg praktikus. Aki járt New Yorkban (én jártam) az érti mire gondolok. Nem baj, jó nekünk a panel. Mert az olyan szép és nosztalgikus (fel vörösök proletárok!… vagy mi). Nem tudom ezzel a mentalitással jutunk-e valamire. Ha igen, én azt már biztos nem érem meg.

 

Itt egy újabb jellemző példa a suttyóságunkra:

 

"Nem ismerik az emberek a legújabb információtechnológiai fogalmak jelentését — derül ki a Szonda-Ipsos kutatásából, amelyben hat technikai eszközről, illetve elnevezésről kellett eldönteni az 1500 válaszadónak, hogy azok melyik kommunikációs formához kapcsolódnak."

 

Honnan is ismernék? Ahhoz, hogy ismerjenek valamit, nyitottnak kellene lenni a világra. Meg sokat tanulni, meg olvasni, meg ilyesmi. De az büdös az istenadta népnek. Egyszerűbb a Berényi-klán napi furmánykodásába beleölni a bánatukat, mintsem gondolkodni az élet folyásán.

 

 

Részletek itt.